Seite - 677 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4

077 már általános alkalmazásban van; a parasztra őrlés csak a kisebb malmok- ban tartotta fönn magát, melyeknek száma rohamosan apad. Mennyi költészet fűződik e régi malmokhoz! A kerék zubog, a malom kelepel, a molnár szétvetett lábbal áll az udvar közepén s üdvözli a parasztokat, a kik lovakkal, szekerekkel csapatostul vonulnak befelé, hogy gabnájukat a garatra öntsék. Különösen száraz időjáráskor, úgy aratás után, 20—30 őrlővendég is táborozott szekerével a malom táján, várva, míg a sor rájok kerül, a mikor aztán a felöntést és a liszt zsákba takarítását magoknak kellett végez- niök. Mennyire más lett ez is az óta! A kereskedelmi malmok nagyszerű A trumaui fonógyár hajtókerekei. műszaki berendezéseikkel a bérmalmokat jóformán már végkép elpusztí- tották; a paraszt ma már veszi a lisztjét, a gabonáját pedig piaczra viszi. Alsó-Ausztriának egy másik jellemző országos ipara, a sörfózés is évről-évre nő kiterjedésben és jelentőségben. A vállalatok száma csökken ugyan, a helyett azonban egyes sörfőző-telepek, mint a kis-schwechati, st.-marxi, liesingi valódi óriásokká növekesznek. 1880-ban 31 nagyobb sörfőzést számláltak a vidéken, 500 lóerejű hajtógéppel s 2.000-nél több munkással. A mi árút ezekben a sörfőzőkben, a bécsiekét és a bécsvidékiekét is ide számítva, előállítottak, mintegy 20!/2 millió frt értékű. Nem kevesebb ez, mint kerekszámban 2,350.000 hektoliter csapos-sör és ászok-sör, s e