Seite - 678 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4

78 nagy tömegnek java része mindjárt magában a tartományban fogyott el is, nem kis mértékben járulva hozzá, hogy a nép jó hangulatát és humorát fönntartsa közmondásos színvonalán. Az Alsó-Ausztria egyik főiparát képező szövőipar számos ágai között különösen kimagaslik a gyapotfonás. Mintegy 7.000 munkást foglalkoztat s 427.000 orsón kerekszámban 13 millió forint értékű fonalat készít. A st.-pölteni kerületben levő két vállalat kivételével, ez <az egész ipar a Bécsi-erdő alatti negyed területére szorítkozik, hol az ebreichsdorfi, bécs- újhelyi, badeni és neunkircheni, a lajta-brucki és gloggnitzi, a pottensteini és schwechati járásokban vert gyökeret. Hét gyár a műszaki gyapotszövést a gyapotfonással többnyire összeköttetésben űzi s ezekben 1.600 munkás több mint 18 millió méter szövetet állít elő mintegy 31/, millió forint érték- ben. A gyapjúfonást Alsó-Ausztriában a vöslaui gyaratoló gyár és möllersdorfi fiókja képviseli kiválóan, 4x/3 milliónyi értékű árút készítvén. A vidéken levő gyapjúszövő telepek között az ebergassingi szőnyeggyárat nevezzük meg, mint legjelentékenyebbet, a hol bogozott szőnyegeket is készítenek keleti modorban. Egy 14 méter széles és 9 méter hosszú olyatén szőnyegen, a minőt a budapesti új dalműszínház számára szállítottak, 20 leány, egy sorban ülve, mintegy két hétig dolgozott. 4200 szál képezi a lánczot, minden tíz szál egy-egy más színűvel van a többitől elválasztva; a rajzot az ügyes újjú leányok fűzik bele, mire aztán a bogok vagy szemek megkötő- dését a vetélt beverő eszközli. A vetélésre következik az ütés, hogy a szövet egybeállóvá váljék. A lánczfonalak egy fésű forma, két végén ólomba foglalt vasbordán futnak keresztül, mely nem úgy, mint a közönséges szövőszéken, hanem vízszintesen fekszik. E bordát valamennyi leány egyszerre emeli föl s aztán a „kész" vezényszóra egyszerre ejti le, mikor is igen nagyot üt; a lányok pedig rögtön folytatják a munkát, hogy megint új sort kössenek. Az egész szőnyeg mintegy három millió szemből áll, így tehát minden leányra 150 ezer szemvetés esik, vagyis minden munkanapra 12.500. A fém- és fémárú-iparnak is nagy jelentősége van Alsó-Ausztriában, különösen pedig a Bécsi-erdő alatti negyedben. Körülbelül 70 nagyobb, különnemű vállalat, csaknem 9.000 lóerővel s több mint 6.000 munkással, kerekszámban 11 millió értékű árút készít. Ide tartoznak a nagy számú hámorok, aztán a lemez-gyárak, henger- és kavaró-művek, sodrony-, ten- gely-, csavar- és szegecs-gyárak; továbbá aczél- és aczélárú-gyárak (Ternitz, St.-Egiden stb.), sárga rézárú-gyárak (öd és Simering), alpacca- és china-