Seite - 11 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Band 5/1

11 olyanok, hogy a szomszéd országokkal való közlekedést lehetetlenné tennék, vagy csak szerfölött meg is nehezítenék. A Dunának már említett két kapuja útat nyit nyugatra és keletre ; a Lajta, Rába, Mura, Dráva és Száva s más kisebb folyók völgyei számos útat nyitnak nyugat felé; a Száva és Duna déli mellékvölgyei a Balkán félsziget országaival engedik meg a közlekedést. De a Kárpátok külső hegykaréja sem oly zárkózott válaszfal, hogy az átkelést megakadályozná ; sőt épen ott mutat számos mély horpa- dást, hágót és átkelő szorost, a hol aránylag nagy magasságra emelkedik. Az éjszaknyugati határlánczolat épen nem akadályozza a közlekedést a Vág, Morva és Odera völgyei között; más szorosokon kivül ott van az aránylag mélyen bevágódott jablunkai hágó, melyen át a vasútat minden nehézség nélkül ki lehetett építeni. A hegylánczolat legmagasabb csoportja a Babia gura, de ennek mind keleti, mind nyugati oldalán vannak elég kényelmesen járható útak. A Magas Tátra meredek, szaggatott sziklaormai járhatatlanok, de ezeket meg lehet kerülni s a keleti oldalon a Dunajecz felé kanyargó Poprád völgyén vasútat is lehetett építeni, mely Eperjesről Tarnovba visz. Nagyobb akadályul szolgál az éjszakkeleti határlánczolat, mindazáltal abban is vannak oly rések, melyek átjárókul kínálkoznak. Ilyenek a duklai, uzsoki, vcreczkei hágók, stb. A duklai hágótól keletre 7 kilométer hosszú alagútat építettek azon pálya számára, mely a Bodrog és Szan völgyeit kapcsolja össze. A vcreczkei hágón át most épül a vasút, mely a Latorcza és Sztrij völgyeit kapcsolja össze. Magasabbak azok a hágók, melyek Máramarosból, a felső Tisza völgyeiből Galicziába cs Bukovinába vezetnek. Erdély keleti határlánczolata magas és széles hegy tömegekből áll, mégis számos hágóval és szorossal van kiréselve. Legnevezetesebbek a borgói, tölgyesi, gyímesi és ojtozi szorosok. A déli határlánczolat még magasabb; ebből tornyosulnak föl Erdélynek legregényesebb hegyóriásai. De épen a legmagasabb hegycsúcsok közelében vannak a legmélyebb horpadások, a legkényelmesebb átjárók. Ott nyilnak Brassó vidékén a bodzái, tömösi és törcsvári szorosok; a vasútat a tömösi szoroson s a predeáli hágón át építették Románia felé. Odább nyugatra a déli határ- lánczolatot épen a közepe táján, egész szélességében, az Olt töri át, s ott nyilik a felséges verestoronyi szoros, melynek tenger fölötti magassága csak 360 méter, holott a szomszédos hegycsúcsok 2400 méter magas- ságra tornyosulnak. A Zsilvölgy szorosában nincsen út; a vulkáni hágó 2*