Seite - 14 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Band 5/1

14 hasonmását az ország nyugati részében találjuk, ott, hol egykor a Duna deltája volt, mikor az Alföldet még tenger borította. Ez a pozsonyi me- dencze síksága, mely a Duna két oldalán éjszakkelet-éjszakról délnyugat- délre terjed s Nagy-Szombat vidékétől Sárvárig, a Rábáig ér. E nagy síkságokkal szemben a hegyes felföld a legnagyobb változatos- ságot mutatja; az ország éjszaki vidékeit foglalja el, egymással egyközű völgyek szeldelik, melyek délre nyílnak s ekképen utat nyitnak a meleg légáramlatoknak az ország határain égbe nyúló havasokig. Az egész felföld délre lejtősödik; valóságos lépcsőzetes föld. Nyájas mosolygó völgyek szelíd hajlású hegyekkel, vadregényes szakadékok meredek ormokkal és szaggatott sziklatetőkkel váltakoznak a felföldön; a hegyeket rengeteg erdők, a völgyiapályokat kaszálók és szántók foglalják el, a gömbölyded havasokon gyepmezők zöldellenek, és csak a legmagasabb és legmeredekebb sziklatetők kopárak és meztelenek, míg a déli kiágazások verőfényes lejtőin a szőlő díszlik. Megint más szabása van az erdőntúli vidéknek, vagyis Erdélynek. Ez egy négyszegletű roppant fellegvár, melyet a természet épített fel s tolt előre a határtalan keleti síkságra, hogy majdan védelmül szolgáljon a keleti barbárság ellen. Magas bástyafalak övezik Erdélyt minden oldalról s belseje hullámzatos, egymással egyközű völgyektől szeldelt föltérség, mely seholscm oly lapályos, mint az Alföld, hanem mindenütt hegyes-völgyes. Magas és széles hegyöv választja el Erdélyt az anyaországtól is, mind- azáltal a nyugati oldalán emelkedő hegységek sok helyen át vannak törve; a Szamos, a Körösök, a Maros ezen réseken át jutnak a magyar Alföldre. A Kárpátok nagy hegykaréja Erdélyt erős karral kapcsolja Magyarországhoz s egyesíti vele egy testté. Erdélylyel, ezzel a keleti fellegvárral átellenben áll az ország nyugati része, mely szintén négyszegletű, de egészen más szabású. Ez a Duna és Dráva köze, az ország legszebb, legáldottabb része ; egészben véve hullám- zatos dombvidék, csak a nyugati szélein s a közepe táján vannak magasabb és egybefüggő hegysorok; a Vértes-Bakony hegysoraitól délre már csak elszigetelt hegycsoportok sorakoznak Pécs, Villány és Szegzárd vidékein. Az egész területnek közepén, a Bakony aljában, a Balaton gyönyörű tómedenczéje terűi, maradványa az egykori tengernek. A Duna és Dráva közéhez ama hosszú és keskeny földszalag csatla- kozik, mely a Dráva és Száva között terjed el; hosszú, de alacsony