Seite - 16 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Band 5/1

16 éjszaknyugati Felföld s a Duna és Dráva köze; itt metszik egymást az éjszakkeletről délnyugatra menő útak és a Duna vonala. A vasúti po itika, a mely napjainkban Budapestet tette az ország vasúti hálózatának csomó- pontjává, nem tett egyebet, csak a természet útmutatását követte. Az egész országnak leg- nagyobb és egyszersmind középső vidéke az Alföld, s a magyar nép ezt szállta meg egész kiterjedésében; ez felelt meg legjobban természeti hajlamának s egyszersmind államalkotó ösztönének. Az Alföldről ter- jeszkedett kisebb - nagyobb tömegekben a völgyeken fölfelé az ország határszé- leiig. A török hódoltság és más viszontagságok az Alföld déli vidékein nagyon megfogyasztották a ma- gyarságot, s helyét nagy részt idegen jövevények foglalták el. Mindazáltal az Alföld s a Dunán túli és inneni alacsony dombos vi- dékek még most is főszék- helyei a magyarságnak, csak a székelyek szállták meg Erdély keleti magas A délkeleti Kárpátokból. - Propaszta völgytorok. fensíkjait és hegyeit. Az éjszak-nyugati Felföld a tótok ősi lakóhelye, az éjszak-keleti hegyes vidékeket a ruthének, a keleti hegyes vidékeket a románok szállták meg, mint későbbi jövevények. Ugyan- csak későbbi betelepülők a szerbek is, kik leginkább az Alföld déli vidékein s a Dráva és Száva között telepedtek meg. A németek különböző időkben jöttek be az országba; a régibb gyarmatok leginkább hegyes vidékeken