Seite - 26 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Band 5/1

26 A Duna-vidéken maradt kelta törzsek a köztársaság vége felé újra meg újra összeütközésbe jöttek a rómaiakkal. Végre Augustus császár ural- kodása alatt a császár két mostoha fia, Tiberius és Drusus, hosszú háború után leverték a pannonokat, kik Bato vezérlete alatt elkeseredett harczban törekedtek megmenteni függetlenségöket. Az ókor egyik gyönyörű mű- kincse, az úgy nevezett Augustus apotheosisa, tartja fenn Tiberius e diadalának emlékét a bécsi régiségtárban. Ott látjuk a győzelmes vezért, a mint a diadalszekérről lelép, hogy Augustusnak cs Líviának megadja a kellő tiszteletet, kik isteni alakban ülnek a trónon. Alól római katonák emelnek trofeumot s ott ül a földön hátrakötött kezekkel a legyőzött vezér, nyakán kelta torquessel, s övén alul kelta kaligába burkoltan. Augustus alatt a rómaiak nem terjeszkedtek alább a Drávánál, s a mostani Sziszek volt a tartomány fővárosa. A mint gyakran történni szokott, a foglalást nem sokára lázadás követte, melyhez a független törzsek is hozzá csatlakoztak. Ez is leveretett s az egész dunántúli rész római kezekbe került. A kelta törzsek függet- lensége megszűnt, rómaiak foglalták el városaikat s kiszolgált katonáik itt telepedtek meg. így keletkezett itt az iparművészetnek egy külön tarto- mányi stylusa, melynek emlékeivel gyakran találkozunk a dunántúli sírokban. Ezek közt legjellemzőbbek a roppant nagy fibulák, melyeket a nők viseltek, s a kocsik, melyekkel a kelta nagy urak együtt temet- tették el magukat. Róma nyelve hamar elterjedt a római közigazgatás alatt, ámbár a légiók, melyek itt tanyáztak, nem voltak rómaiak, sőt olaszországiak is csak igen ritkán, hanem elrómaiasodott spanyolok, belgák, angolok, szíriaiak és az alpesi tartományok lakói. Trajanus idejében Pannónia már nem különbözött más római tartománytól, a városok municipiumokká és coloniákká váltak s oly önkormányzattal bírtak, minőt a római polgárok szoktak gyakorolni. Határtartományok mindig ki vannak téve a szomszéd barbarok betörésének, kiknek megfenyítése néha kikerűlhetetlenné teszi a további foglalást és terjeszkedést. így történt ez Trajanus császár alatt az alsó Dunánál is, hol a dákok folyvást háborgatták Moesiát. A császár tehát Carnuntumban hajóhadat szervezett, útat vágatott a parti sziklákba az Al-Duna szorosában s a dákokat három hadjáratban megverte, Decebal király fővárosát, Sarmisegethusát — melynek ezentúl Ulpia Trajana lett