Seite - 29 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Band 5/1

VT: y fenyegették. A császár hadjáratra készült tehát ellenök, s hogy e miatt új adókkal ne kellessék terhelni népeit, elárvereztette Rómában a császári kincseket. Maga is személyesen Carnuntumba ment ; ez volt a főhadiszállás, itt készítette elő a hadműveleteket. Három évig tartott a háború, míg a markomannok és quadok leverettek. A császár személyesen is részt vett e harezokban, s részint Carnuntumban, részint táborában a Garan völgyé- ben irta meg hires bölcselkedő tanúlmányait, melyekért a philosophus melléknévvel ruházták föl. Itt történt, hogy a sereg egyszer a vízből kifogyva a legnagyobb szükségbe esett, melyből csak egy rögtöni zápor mentette meg. Ez a jelenet, Jupiter Pluviusnak e csodája, egyik legisme- retesebb és legérdekesebb jelenete a császár domborműves emlékoszlopának Rómában, melyen a markomann háború részletei vannak kifaragva. A császár Bécsben halt meg; fia, Commodus a már úgy is óriásilag kiterjedt római birodalom határait nem akarta új tartományok megszer- zésével még tovább, a Kárpátokig kiterjeszteni; a Dunát elég erős határnak tartotta; de ezen időtől fogva a Pannoniában tanyázó légiók különös figyelemben részesültek, s érezték is jelentőségüket, hogy a római birodalom sorsát sokszor ők döntötték el. Commodus megöletése után a pannóniai légiók vezérüket, Septimius Severust kiáltották ki császárnak, ki Rómában dynastiát alapított. Ezentúl is főleg Pannoniában kellett a római birodalmat a barbarok betolakodása ellen védelmezni; mert ama roppant mozgalom, melyet mi a népvándorlás nevével szoktunk jelezni, a népeknek keletről és éjszakról a civilizált dél és nyugat felé előnyomulása, már ezen időben kezdett jelentkezni. Negyvenhárom évvel később ismét az a sereg, mely Syrmium körül tanyázott, kiáltotta ki a thrák Maximinust császárnak, kinek uralkodása csak rövid ideig tartott. Épen azon időben, a melyben a germán népek Európában, a sassa- nida persák Ázsiában megújíták támadásaikat a római birodalom ellen; a császárok mindig változtak ; minden provinciában támadtak ellencsá- szárok, de mindegyik az egész birodalmat követelte magának, melynek összefüggése oly erős volt még, hogy a trónkövetelők egyikének sem jutott eszébe saját tartománya függetlenségét, vagy külön királyi koronát követelni. Húsz évig tartott a rendetlenségnek és gyalázatnak ezen kora, mely alatt a német törzsek hol fegyveres csapatokban, hol békés beván- 29