Seite - 33 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Band 5/1

A népvándorlás kora. Hosszú volt a római császárság halálküzdelme; trónkövetelók harczai, a régi vallás kiirtása, az arianusok és katholikusok vitái, a birodalom felosz- tása fölemészték az életerőt, s ime most egy új nép jelent meg Európában a Fekete-tenger mellékén s a Duna mentében : a húnok, kik a góthokat magok elől tovább szorították nyugatra. Más fajhoz tartoztak ezek, mint a germánok, szlávok és rómaiak, s Attilában, Mundzuk fiában, oly állam- férfit nyertek királyul, ki képes volt a legkülönbözőbb népeket kormánya alatt egyesíteni. Góth és gepida királyok elismerték felsőbbségét s gyara- pították udvarának fényét, melynél Aétiusnak, a rómaiak legjelesebb hadvezérének fia, Carpilio, hadi neveltetése végett időzött. Aetius maga is ismerőse volt Attilának, kivel Rugilasnak, az elébbi hún királynak udva- ránál barátkozott meg, midőn Attila nagybátyjánál elébb mint túsz, később mint száműzött töltött néhány évet. Ostrogóthok, gepidák, alánok, rúgiak követték az idegen származású vezér zászlaját, mert bíztak szerencséjében s meghajoltak fejedelmi sze- M. 5