Seite - 34 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Band 5/1

34 mélyisége előtt. Fenn is tudta tekintélyét tartani. Attila minden körülményt felhasznált, mely személyes méltóságát népei előtt szilárdíthatta. Egy hún pásztor felásott egy kardot, melynek a földből kiálló hegye megsebezte volt legelő tehene lábát s e kardot különös, szokatlan alakja miatt a királyhoz vitte, ki azt mint a had-isten jelvényét s a mennyekből leejtett olyan ajándékát fogadta, mely a világ meghódítását jelenti. Olyan őskori bronz kard lehetett az, minőt most is sokszor, s nem is oly mélyen találunk a föld alatt. A népek ebben látták a világuralom jelvényét és zálogát, s romboló előnyomulásuk csakugyan ellenállhatatlan volt. Elözönlötték az országokat, megtörték, kirabolták, elpusztították a városokat, mert a nomád pásztornépek nem szokták meg a városi életet, sátrakban vagy könnyű faházakban tanyáztak, nem érezték magukat jól a városok kőpalotáiban. II. Theodosius, a keleti császár, félelmében ráállt, hogy évi adót fizessen a hún királynak s nehogy népei ezen megütközzenek, a birodalom vezé- rének nevezte ki, hogy az adó a hivatalos fizetés szinét viselje. A béke azonban nem tartott soká ; megtörésére mindig találkozik ok annak, a ki keresi. Attila a Balkán félsziget egész szélességében elözönlötte népeivel a byzanti tartományokat, kirabolta és feldúlta a városokat, mígnem a császár a béke föltételeit elfogadta. Követséget is küldött Attilához, melynek egyik tagja, Priscus Rhetor, leirja a hún királynak a Tisza partján, körül- belől a mostani Szeged táján állott faházát, s a lakomát, melyen királyok ültek Attila asztalánál, dalosok énekelték tetteit s a vendégek arany kupák- kal köszöntötték föl egymást. Az udvarnál keresztény és pogány, római polgár és ázsiai barbár vegyültek össze a germán törzsek képviselőivel. Attila valóban világuralomról álmodott. A barbár népek, a mint előre haladott, mindenütt köréje sorakoztak. Elsőben is a nyugati birodalmat támadta meg, Gallia volt hadjáratának czélja. Útközben a türingiek és a frankok csatlakoztak hozzá, s pusztítva rontottak be a mostani Franczia- országba, mire ürügyet a királyi házban fennálló viszály adott. Meroveust, Chlodvig király kisebbik fiát, Valentinianus császár pártolta, bátyjának ügyét pedig Attila karolta fel, ki most mint Valentinianus császár nővérének, Honoriának jegyese is fellépett, s osztályrészét követelte, mert az elkesere- dett herczegasszony, a ki egy ballépése következtében csaknem fogoly volt a császári udvarnál, titkon gyűrűt küldött a hún királynak. Valentinianus visszautasította a barbár sógorságot, mire Attila pusztítani kezdte Galliát, feldúlta Metz városát és épen Orleanst ostromolta, midőn a római sereg