Seite - 38 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Band 5/1

38 fegyverezze fel őt a germánok szokása szerint. A gepida király vendégszere- tettel fogadta ellenségét, ki egyik fiát megölte volt; leültette asztalánál annak helyére, s midőn az elmaradhatatlan szóvita a longobard és gepida királyfiak közt már-már tettlegességekre vezetett, védelmébe vette vendég ellenét s fölfegyverezte germán szokás szerint, még pedig megölt fiának kardjával. Alboin uralkodása alatt újra kiütött a háború a gepidák és longobárdok közt; Alboinnal most az avarok egyesültek a gepidák megsemmisítésére. A döntő csatában a két király találkozott ; Alboin levágta Kunimundot s a győzelem után aranyba foglalt serleget készíttetett koponyájából, a megölt király leányát pedig, a szép Rosamundát feleségül vette. Alboinnak és vitézeinek híre elterjedt mindenhová, s midőn Narsest, Justinianus császár hires vezérét, ki a góth birodalomnak Olaszországban véget vetett volt II. Justinus alatt, a császárné méltatlanúl megsértette, ő hivta meg a longo- bardokat Olaszországba. A longobárdok most mind kivándoroltak a Duna mellékéről, hol a gepidák hatalma meg volt törve, s ezentúl az avarok uralkodtak a Kárpátoktól a Dunáig, többnyire szlávok felett, s állandó birodalmat alapítottak, mely harmadfélszáz évig maradt fenn. Baján volt az avarok első és legfélelmetesebb fejedelme, kinek har- minczkét évi uralkodása alatt a byzanti császár évenkénti fényes aján- dékokkal fékezte harczias szeszélyét. De a háború még sem volt mindig kikerülhető, s az avarok nem egyszer törtek be Mősiába, Macedóniába, Thraciába s megsarczolták a vidéket, bár a várostromlás mesterségét soha sem tudták megtanúlni. Kegyetlenség, pusztítási vágy s megbízhatatlanság, mely az adott szó szentségét nem ismerte, jellemzi uralmukat. Kétszázezer fegyverfogható harczost tudtak kiállítani; a gepidák rabszolgáik voltak; hogy pedig legyenek földművelő jobbágyaik is, katonáik is a szüntelen harczokban, szlávokat telepítettek az országba. Bajánt utolsó éveiben a szerencse elhagyta ; Mauricius császár vezére, Priscus öt csatában verte meg az avarokat s a Tiszáig nyomúlt, de győzel- mét nem értékesíthette, mert Mauricius megöletése s a byzanti viszályok visszaszólíták Priscust a fővárosba. Baján utódja ismét folytatta betöréseit a görög birodalomba, de Heraclius császár békét kötött vele s adófizetője lett, hogy a persa háborúra szabad kezet nyerjen. Az avar Khagán még kétszer levonúlt Byzanczig seregével, szövetkezett a persákkal, ostromolta a fővárost, de kénytelen volt visszavonúlni. Ekkor telepedtek be a horvátok a Száva és Dráva közé egész a tengerig, s a szerbek az Al-Duna jobb partjára.