Seite - 42 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Band 5/1

42 államokat is alapítottak, csak a IX. század vége felé hagyták el pogány hitüket, de az avarok közt már régebben megtaláljuk a kereszténység nyomait, sőt fejedelmök, Tudun, el is fogadta a keresztvizet, midőn Nagy Károly udvarába, Aachenbe ment s ott békét és szövetséget kötött; de ismét visszaesett a pogányságba, midőn látta, hogy nem nyer oltalmat ama szlávok ellen, kik felett az avarok az előtt uralkodtak, s kik most volt uraik felett uralkodni akartak. Nem sok emlék hirdeti hazánkban a kereszténység ez első időszakát. A pécsi székesegyház kriptájának falfestményei még a hanyatló római időkből valók. A nemzeti múzeumban levő szegzárdi szép sarkophagot Apollo és Marsyas domborképe diszíti ugyan, de a benne talált üveg edény (vas diatretum) keresztény feliratú. Az avarkori ozorai leletben is fordúl elő arany kereszt. Szent Jeromos, a hires egyházi atya, ki a szent irást latinra fordította, pannóniai születésű volt, úgy szintén Szent Márton, Tours hires püspöke is; szóval hazánkban a kereszténység soha sem szűnt meg végképen.