Seite - 45 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Band 5/1

45 A byzanti birodalom fölött ekkor a 886-ban trónra lépett VI. Leo császár uralkodott, ki a birodalmát dúló bolgár fejedelem, Simeon ellen az Etelközben a bolgárok szomszédjaivá lett magyarokat szólította segélyére. A könnyű magyar lovasság, az Al-Dunán görög hadi hajókon átkelve, Árpád egyik fiának vezérlete alatt a bolgárokat három csatában megverte, magát Simeont Drisztra (a mai Szilisztria) várába szorította, s gazdag zsákmánynyal, sok bolgár fogolylyal tért vissza etelközi szállására. Ez volt a magyaroknak első hadjárata Európában, melynek követ- keztében azonban ismét újabb hazát kellett keresniök. Emlékek a népvándorlás korából. Fegyverek és eszközök különböző leletekből. A megalázott Simeon ugyanis, míg egy felől Leo császárt békealkudo- zással lefegyverezte, más felől, hogy a magyarokon boszút álljon, azok régi ellenségeivel, a besenyőkkel szövetkezett. Bolgárok és besenyők délről és keletről egyszerre, midőn a magyar haderő nagy része távol kalandozott, váratlanúl megrohanták Etelközt, s abban irgalom nélkül dúltak, öldököltek. Ezen vereség után az etelközi szállás, melynek a számosabb és erősebb besenyők felől csak a könnyen átúsztatható folyók szolgáltak gyenge védő- vonalaiúl, tarthatatlanná vált. S Árpád és magyarjai családjaikkal, társze- kereikkel, méneseikkel, csordáikkal megindúltak, hogy a Kárpátokon túl, a Duna és Tisza partjain biztosabb hazát foglaljanak.