Seite - 48 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Band 5/1

48 Lovas alak a népvándorlás korából. csak magában a harczias magyarságban,hanem Nyugot- és Kelet-Európa akkori zilált politikai viszonyaiban, a germán és szláv elem engesz- telhetetlen kölcsönös gyűlöletében és harczai- ban is kell keresnünk, melyek a magyar haderőt, mint szövetségest, nem egyszer hívták és vezették a magával meghasonlott német birodalom dúlására. A magyar szomszédság, melyet Arnulf császár eleinte a morva szlávok megrontására igyekezett fölhasználni, nem sokára saját biro- dalma veszedelmévé vált. A magyar hadak már 900-ban a keleti határgrófságban dúltak, s az Ensen áttörve, egy nap alatt hosszában és széltében mintegy 10 mértföldnyi területet pusztítottak el. 901-ben, midőn a morvák a németekkel kibékültek, a magyarok a német birodalom másik keleti védbástyáját, a karin- thiai határgrófságot támadták meg s Laibach várán túl száguldoztak ; 902-ben a morva földön, 903-ban a bajor herczegségben, a következő egy pár évben, mint Berengár szö- vetségesei , Felső-Olaszországban táboroztak ; 906-ban pedig, a már ekkor megdöntött morva birodalmon át, a szász herczeg által elnyomott elbemelléki szlávok fölhívására, Ejszak-Német- országban, a szász földön hordozták győze- delmes zászlaikat. A helyzet Németországra nézve tűrhe- tetlenné kezdett lenni, s Lajos német király 907-ben, midőn a honalkotó Árpád halála után a törzsfőnökök annak kiskorú fiát, Zsoltot emelték a vezérségre, elérkezettnek vélte az időt a szenvedett sérelmek megtorlására. Hadaival, jelesen a bajorokkal hazánkba tört ; de a bajorokat ez év julius 5-én már Magyar-