Seite - 61 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Band 5/1

61 Midőn a következő évben a császár a hadjáratot újra megindította s hadaival már a Rábczánál állt, Aba a trónját fenyegető veszedelmet azzal akarta elhárítani, hogy ellenfelének magára és országára nézve súlyos föl- tételek alatt békét ajánlott, s az országnak a Lajthán túl feküdt területét átengedte Henriknek. így a békét megvásárolta ugyan, de e tettével bukását készítette elő. A nemzet előkelői közt ugyanis az ország területi épségének megsértéseért általános lett az elégúletlenség ; ezek ellenében Aba a pórnép karjai közé vetette magát, abban keresve trónja támaszát; a megbuktatására törő urak közül pedig, kiket tanácskozás szine alatt összehívott, fegyvereseivel mintegy ötvent lemészároltatott. Ezek rokonai s az életben maradt elégületlenek Németországba futottak s magok hivták be a császárt a zsarnok megbuktatására. Aba túlnyomó hadaival III. Henrik ellenében Ménfőnél (1044 jul. 5.) a táborában volt elégületlenek árúlása miatt csatát vesztett s a Tisza felé futva, ellenségei által megöletett. III. Henrik pedig ellenállás nélkül vonúl- hatott be Székes-Fehérvárra, hol Pétert, mint adófizető húbérnökét, igtatta vissza a trónra. À magyar törvényeket lábbal tapodó Pder császári párt- fogójában bizva, most még kegyetlenebbül uralkodott, mint valaha; de ezzel csak bukását siettette. A hazafiak összeesküdtek ellene s a trónt az Árpád véréből származott örökösnek, a külföldön tartózkodó Endrének ajánlották föl (1046). Midőn Endre lengyel segédhadakkal a Kárpátokon át Abaújvár alá érkezett, a forradalom már az egész országot lángba borította ; a pogány Vata által vezetett nép nem elégedett meg többé Péter megbuktatásával, hanem a régi pogány életmód visszaállítását is követelte, az egyházakat, kolostorokat dúlta, a papokat, szerzeteseket, idegeneket öldökölte. Az ország püspökei, hármat kivéve, vértanúi halált szenvedtek; az a hegy, melyről Vata és társai Gellért csanádi püspököt a Dunába taszították, máig is a vértanú szent Gellért nevét viseli. A menekülni akaró Pétert üldözői Székes-Fehérvárhoz közel, Zámornál kétségbe esett védelem után elfogták s megvakították. Nem sokára elhalt sebeiben s az általa épített pécsi székesegyházban temettetett el. Endre, miután a forradalom kitombolta magát, a pogány szertartá- sokat halálbüntetés alatt megtiltotta, István törvényeit helyreállította s magát az életben maradt püspökökkel Székes-Fehérvárott megkoronáztatta, Henrikhez pedig békeajánlatokkal követséget küldött. S midőn meggyőző-