Seite - 82 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Band 5/1

IV. Béla 1258. évi oklevelének kezdete. A futó Béla Haimburgba sietett nejéhez és gyermekeihez. Ott azonban Fridrik letartóztatta, s nemcsak a királyné kincseit rabolta el, kártérítésül azon összegekért, melyeket az előbbi békekötések alkalmával kellett fizetnie, hanem az Ausztriával szomszéd Sopron, Moson és Vas vármegyék átenge- désére is kényszerítette Bélát; de még ezzel sem elégedve meg, hadaival az országot egész Győrig raboltatta. A Fridrik kezéből így megmenekült Béla hijában esdeklett segélyért Európa fejedelmeinél, hijában ajánlkozott, hogy a császár fensőségét elismeri, ha tőle segélyt nyer országa megszabadítására; mindenkitől elhagyatva, kénytelen volt a Dráva mögé s később a dalmát tengerpartra menekülni. A tatárok télen a befagyott Dunán átkelve, a Dunántúlt is elözön- lötték, s magát a királyt is kézre akarván kerítni, a tengerpartot is beszáguldozták ; Béla és családja hajóra szállt, mert már csak a szigeteken érezhette magát biztosságban. Esztendőnél tovább tartott dúlás és öldöklés után Ügetaj khán halála következtében visszavonúltak a tatár hadak Ázsiába, miután az országot egyik szélétől a másikig, a várakat kivéve, melyek vívásához nem értettek, tüzzcl-vassal elpusztították. Béla a tatárok visszavonúlása után valóban nagynak mutatta magát a romokkal borított ország helyreállításában. A megfogyott lakosság gyara- pítására külföldről gyarmatosokat telepített, a megzavart birtokviszonyokat rendezte, a várjobbágyok számát szaporította, az ország védelmére várakat építtetett. Ekkor keletkezett a Pest város határához tartozó hegyen a pesti hegy új vára, a mai Buda vára, a királyok későbbi székhelye. Négy év alatt az ország annyira fölüdült az iszonyú csapásból, hogy IV. Béla boszuló hadjáratot intézhetett Fridrik osztrák herczeg ellen, melyben nemcsak az elszakított három vármegyét foglalta vissza, hanem a bécsújhelyi ütközetben magát Fridrikct, a Babenberg család utolsó férfi sarját is elejtette (1246).