Seite - 83 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Band 5/1

83 Fridrik örökségéből Stiriát IV. Béla kiskorú fia, a már 1245-ben megkoronázott István számára, Ausztriát pedig Venczel cseh király foglalta cl fia, II. Ottokár részérc. E tartományok birtokáért hosszas és következ- ményeiben fontos háború támadt a magyar és cseh királyi család közt ; míg végre IV. Béla a Morva folyó mellett vívott vesztett csata után kénytelen volt Stiriát II. Ottokár cseh királynak engedni (1260). így megtörtént a kibékülés Ottokárral, ki a következő évben IV. Bélának Anna nevű leányától született unokájával, Kunigundával kelt egybe ; de még veszedel- mesebb viszály tört ki magában a királyi családban. Az ifjú István király ugyanis az általa birt Stiria elvesztését nem tudván felejteni, nem elégedett meg Erdély birto- kával, melyet atyjától osztály- részül kapott, hanem mint első- szülött, a jövedelmezőbb Horvát- és Dalmátországot követelte, me- lyeket atyja tőle visszavett s kedveltebb kisebbik fiának, Bélá- nak adott. E miatt belháború támadt, mely meg-megújult, vál- tozó szerencsével folyt, s elvégre István isaszegi győzelmével vég- ződött (1265). A versengő királyok által adományokkal elhalmozott főurak e belháború következtében ismét annyira hatalmaskodókká váltak, s a törvényes rendet épen úgy, mint II. Endre korában, annyira fölforgatták, hogy IV. Béla kénytelen volt az elnyomott nemesség jogait ünnepélyes oklevélben biztosítni, melyben magát és királyi hatalommal uralkodó fiait, Istvánt és Bélát, az esztergomi érsek által kimondandó átok terhe alatt kötelezte e kiváltságlevél pontjainak meg- tartására (1267). Hogy a kényszerített kiegyezések IV. Béla szivéből még kedvencz fia, géla 1269-ben történt halála után sem enyésztethették el az István elleni keserűséget, bizonyítja a haldokló király intézkedése, ki családi kincseit 11* IV. Béla arany bullája.