Seite - 97 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Band 5/1

97 biztosság helyreállításával a nemzet anyagi és szellemi előhaladását, az ipart, kereskedést, a városok gyarapodását előmozdította, a kincstárt jó karba állította, a honvédelmet a végsorvadásban sínylő várrendszer helyett új alapra, a banderialis szervezetre fektette, az igazságszolgáltatásban hasznos javításokat léptetett életbe. O volt az első magyar király, ki aranypénzt veretett. Magyarország, mely meghasonolva, földúlva, szegényen jutott kormánya alá, halálakor mint egységes, békés, vagyonos és tekintélyes állam szállott utód- jára (1342 július 16). A l ó éves La- jos megkoronáztatása után Szent László ki- rály sírjához zarándo- kolva fogadást tett, hogy e dicső király példáját követve fog uralkodni. Váradról Erdélybe sietett, hol a szászok a rájok kivetett adó miatt föl- lázadtak, s e mozgal- mat vérontás nélkül lecsendesítette. Er- délyben fogadta az oláh vajda, Sándor hódolatát, kinek atyja, Bazarád Mihály 1330-ban Károly seregét Oláhországban megverte s a magyar koronától való függést megtagadta. Róbert nápolyi király 1343 elején elhalálozván, végrendeletében trónja örökösévé unokáját, Johannát nevezte ki. Lajos a nápolyi trónt az első szülött ágának öröklési jogán magának, illetőleg Endrének, Johanna férjé- nek, követelte. De a pápa nem volt hajlandó a szent szék húbérét az Anjouk magyarországi hatalmas ágára szállítni, s a királyi család tagjai, a nápolyi aristocratia, s maga a 16 éves Johanna is, ki könnyelmű életet folytatva, férjével meghasonlott, mindent elkövettek e követelés meghiúsítására. Erzsébet anyakirályné, ki Nápolyba utazva csak Johanna tettetett hizelgése M. 13 Nagy Lajos pecsétje.