Seite - 102 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Band 5/1

102 A hitében buzgó Lajos nemcsak a koronájától függő melléktarto- mányokban, hanem Magyarországon is erélyesen működött az óhitűek megtérítésén. De épen ez volt főoka annak, hogy a magyar uralom az aldunai tartományokban az óhithez ragaszkodó népek rokonszenvét meg nem nyerhette és így meg nem gyökeresedhetett. E térítési kényszer elől menekültek a máramarosi oláhok, vajdájok, Bogdán vezérlete alatt, a tatárok dúlásai miatt népességében megfogyatkozott Moldvába, hol azonban a magyar koronának ismét meghódoltak. A kiköltözött oláhok helyére Mára- marosba s a szomszéd vármegyék hegyes vidékeire ekkor telepedtek le a lithvánok által elűzött orosz herczeg, Koriatovics Tódor vezérlete alatt beköltözött oroszok (1360). Az egyház által magasztalt, lovagias, népszerű Lajos király dicsősége féltékenységet támasztott IV. Károly császár szívében, ki Lajost azzal gyanúsította, hogy a császári korona elnyerésére törekszik. A nagyszombati személyes találkozás alkalmával a császár kiengesztelődve vált ugyan el Lajostól, de a gyanú tövise megmaradt szívében. S midőn később Lajos követei tőle Prágában némely cseh urak határszéli kártételeiért elégtételt követeltek, a vita hevében annyira megfeledkezett magáról, hogy a király anyját oly sértő szóval illette, melyért a követek véres elégtételt kívántak s Prágát azonnal odahagyták. Lajos azonnal szövetkezett anyja testvérével, Kázmér lengyel királylyal és az osztrák herczegekkel s Trencsinnél ütötte föl táborát (1362). A pápai követ közbenjárása azonban megakadályozta a háború kitörését s a viszálynak a békebirák Ítélete alapján azzal szakadt vége, hogy a császár a brünni összejövetelen meggondolatlan szavaiért ünnepélyesen bocsánatot kért (1364). A törökök már 1361-ben elfoglalták Drinápolyt, három év múlva pedig Bolgárország nagy részét is meghódították. Lajos, hogy a törökök hódítása elébe gátat emeljen, seregét Oláhországon át Viddin alá vezette, azt megvívta, s a bolgár föld nyugoti részét elfoglalván, abból a bolgár bán- ságot alapította (1365). E bánság védelme közben történt a magyar hadak legelső győzedelmes összeütközése a törökökkel (1366). Ennek emlékére építtette Lajos a mária-czelli egyházat, melynek drága miseruhái s egyházi ékszerei a vallásos magyar király bőkezűségéről máig is tanúskodnak. Kázmér lengyel király, Lajos sógora, 1370 nov. 5-én fiú utód nélkül elhalván, a lengyel korona a Róbert Károlylyal kötött s többször megerő- sített szerződés szerint Lajosra szállt, ki magát Krakóban megkoronáztatta