Seite - 105 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Band 5/1

M. 14 hadaival kénytelen volt onnan kivonulni. Az országuk függetlenségére féltékeny len- gyelek készeknek nyilatkoztak ugyan Lajos kisebbik leányát, a Vilmos osztrák herczeg- nek eljegyzett Hedviget, trónra emelni, de csak oly föltétellel, hogy Galiczia Lengyel- országhoz visszacsatoltassék, s Hedvignek a nemzet válaszszon férjet, ki vele a trónt megoszsza. Erzsébet királyné hosszas vona- kodás után kénytelen volt végre is engedni, s Hedviget Krakóba küldötte, kit a len- gyelek megkoronáztak (1385 okt. 15) s a kereszténynyé lett litván fejedelemmel, Jagellóval házasítottak össze (1386 febr.). így szakadt meg Magyarország kapcsolata az ekkor Litvániával egyesűit Lengyelországgal. A lengyelek által elutasított Zsigmond, miután a könnyelmű ifjútól elidegenedett anyakirályné Máriát V. Károly franczia király öcscsének, Orleansi Lajosnak jegyezte el (1385 júl.), hogy a magyar trónra juthasson, ragaszkodott Mária kezéhez való jogához s a házasság megkötését sürgette. S az anyakirályné, hogy a trónkövetelő Károly ellen Zsigmond rokonaitól Csehországból segélyt nyerhessen, a franczia herczeggel kötött szerződést felbontva, Zsigmond házasságához megegyezését adta. A me- nyegző után Budán tartott országgyűlés aztán hűséget esküdött Máriának és férjének, Zsigmondnak, kit a rendek „az ország gyámja" czímével ruháztak föl. A könnyelmű, pazarló Zsigmond ellen azonban, ki a Vág vidékét testvérének, Venczel cseh királynak, s rokonainak, Jodok és Prokop morva herczegeknek zálogba adta, csakhamar általános lett a nemzet ingerültsége, s Károly pártja annyira szaporodott, hogy ez Zágrábból ellenállás nélkül