Seite - 116 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Band 5/1

116 koronával megkoronáztatta, az országban a pártháború kitört; a Felföldön Erzsébet érdekében Giskra husszita csapatai, Tót-, Horvátországban s a Dunán túl Ciliéi Ulrik, Garai Miklós s a királyné más párthívei harczoltak a nemzeti párt által megválasztott Ulászló ellen. Hunyadi János és Újlaki Miklós azonban Szegzárd- > nál Garai és társai fölött fényes győzedelmet nyertek (1440); utóbb Ciliéi Fridrik és Ulrik, neheztelve azért, hogy Erzsébet a kis Lászlót III. Fridrik császár gyám- sága alá adta, Ulászlónak hódoltak (1441), de Giskra és cseh kapitányai a Felföl- dön a háborút sikerrel foly- tatták. E pártharczok köz- ben nyerte Hunyadi János, már mint Erdély vajdája, a törökök fölött a szentimrei és vaskapui győzedelmeket (1442). IV. Jenő pápa követe, Cesarini Julián bibornok, hogy a magyar nemzet ere- jét a kereszténység közellen- sége ellen fordíthassa, mint közbenjáró fegyverszünetet, személyes találkozást s ki- egyezést hozott létre Ulászló és Erzsébet közt ; de a kihir- detett békéhez kötött remé- nyek Erzsébet hirtelen közbejött halála miatt meghiúsúltak (1442 decz. 19). A magyar nemzet hivatását, hogy a kereszténység védőpaizsát képezze, senki sem érezte oly mélyen, mint Hunyadi János, ki élete föladatáúl tekin- tette a török hatalom megtörését. E czél lebegett szemei előtt, midőn az úgy nevezett hosszú hadjáratban, mely 1443. július végétől karácsonyig