Seite - 117 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Band 5/1

117 tartott, az ifjú lovagias királylyal a Duna völgyében vívott több szerencsés ütközet után hadaival Szófián túl a Balkán szorosáig hatolt s nevét a törökök előtt rettegetté tette. A szent szék fölhívására az európai hatalmak újabb hadjáratot terveztek, melynek végczéljáúl az volt kitűzve, hogy a törököket Európából kiszo- rítsák. A magyar nemzet készen állt a nehéz föladat megkisértésére, s Ulászló király országa nagyjaival már a tervezett hadjárat elő- készületeivel foglalkozott, midőn Murád szultán őt oly kedvező föltételekkel kinálta meg, melyeket az ország tanácsa s maga Hunyadi ajánlatára a király készség- gel elfogadott, s a tíz évre megkötött békeszerződést ünnepies esküvel szentesí- tette (1444 augusztus 1). Ezen békeszerződést azon- ban, mint a kereszténység érdekeivel ellenkezőt, Julián bibornok érvénytelennek vi- tatta, s ékesszólásával, a tervezett hadjárat biztos sikerének csábító rajzolásá- val, rábírta a királyt és rendeket, hogy a szerződés ellenére, vegyenek részt a kereszténység közös vállala- tában. Az eredmény, a Dardanellákban őrködő olasz hajóhad árulása miatt, a várnai vereség lett, melyben az ifjú király magyar-lengyel serege színével s magával Julián bibornokkal együtt életét vesztette (1444 nov. 10). A gondviselés megmentette Hunyadi János életét, szerencséjére Magyar- országnak, melyet a pártoskodás, fejetlenség romlással fenyegetett. A pesti