Seite - 119 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Band 5/1

119 mezőn Murád szultán hatszorta számosabb seregével (1448 október 18); de az ütközetet elvesztve, mint bujdosó, a hitszegő Brankovics György szerb fejedelem fogságába jutott, ki két hónap múlva csak igen súlyos föltételek mellett adta vissza szabadságát, miután kötelezte magát, hogy Brankovics elkobzott magyarországi jószágait visszaadja, unokáját, Ciliéi Ulrik leányát, Erzsébetet, kisebbik fiának, Mátyásnak el- jegyzi, s kezesül na- gyobbik fiát, Lászlót Szendrőbe küldi. E kényszerítéssel kicsi- kart szerződést azon- ban Hunyadi két év múlva Szerbia ellen hadra kelve, fegyver- rel semmisítette meg. A Felföldön hatalmas- kodó csehek ellen is többször táborozott személyesen, s bár Losoncz mellett a táborában lévő urak árulása miatt veresé- get szenvedett (1451), a hadi szerencsét csak- hamar megfordította, a csehek több erőssé- gét bevette s Giskrát békekötésre és a tör- vények iránti engedelmességre szorította. Konstántinápoly bevétele után (1453) fönnen hirdette II. Mahomed, hogy valamint egy Isten van az égben, úgy egy úrnak kell lenni a földön. Ez a fenyegetés legelső sorban Magyar- országnak szólt. Hunyadi a keresztény hit önfeláldozó odaadásával bátran nézett az élet-halálharcz elébe. S midőn 1456 tavaszán híre jött, hogy a szultán roppant táborával Nándor-Fehérvár ellen megindúlt, bár a királyt Ciliéi a vész elől Budáról Bécsbe szöktette, s a pártoskodó urak dandáraik Hunyadi János czímere.