Seite - 124 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Band 5/1

124 kelyhesek, kik Podiebrád halála (1471 május 27) után a kuttenbergi országgyűlésen a lengyel király 15 éves fiát, Ulászlót választották kirá- lyukká (1471 május 27). Magyarországon e közben a három év alatt több mint 3 millió aranyba került cseh háború súlyos terhe csaknem általánossá tette az elégületlenséget. Az összeesküdtek Vitéz János esztergomi érsek, Mátyás egykori tudós nevelője, s János pécsi püspök, a híres latin költő vezetése alatt, a koronát a lengyel király kisebbik fiának, Kázmérnak ajánlották föl, ki, miután Krakóból a háborút Mátyásnak megizente (1471 szept. 6), hadaival két hónap múlva már Hatvanig nyomúlt, hogy magát a Rákos mezején királylyá kiáltassa. De már ekkor Mátyás a pártütő főurak leg- nagyobb részét kegyelemigéretével lefegyverezte s Pest alatt várt ellenfelére. Kázmér a harczra kész Mátyás hadai elől kitérve, a Vitéz János kezében volt Nyitra várába zárkózott, s midőn Mátyás a várat ostrom alá fogatta, ő, mielőtt azt a lengyel őrség föladta, megszökött s Lengyelországba mene- kült (1472 elején). Mátyás ekkor Vitéz János érseket a visegrádi börtönbe záratta s csak néhány hónap múlva bocsátotta vissza Esztergomba, hol a megtört öreg főpap nem sokára elhalálozott. A cseh háborút, melyben Mátyás hadvezéri tehetségét a legfénye- sebben igazolta, a Kázmér lengyel és Ulászló cseh király által 70.000 főnyi sereggel ostromolt Boroszló dicsőséges védelme (1474), harmadfél évi fegyverszünet s utóbb békeszerződés fejezte be, mely szerint a cseh királyi czímet Ulászló is, Mátyás is megtartotta ; Ulászló kapta egész Csehországot, úgy, hogy az ő halálával Mátyásra szálljon, Mátyás pedig Morvát, Siléziát és Luzsiczát, melyeket halála után Ulászló vagy utóda 400.000 aranyért válthasson vissza (1478 szept. 30). Fridrik császár ellen, ki a cseh háború megindítása előtt ígéretet tett Mátyásnak, hogy Csehországot neki adományozza, de szavát be nem váltva, Ulászlót igtatta be Csehország hűbéri birtokába, Mátyás már 1477-ben megindította a háborút, s Alsó-Ausztria egy részének elfogla- lása után Bécset is ostrom alá fogta. Ennek az első osztrák háborúnak a korneuburgi békekötés vetett véget, melyben Fridrik kötelezte magát, hogy Mátyást a cseh királyságba beigtatja s hadi költsége fejében 100.000 aranyat fizet. Minthogy azonban a császár ezen föltételeket nem teljesítette, a háború már 1479-ben újra kitört, s többszöri fegyverszünettel félbe szakítva, éveken át folyt, Mátyásra nézve oly sikerrel, hogy ez Stájerország