Seite - 127 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Band 5/1

127 műveltségű s európai hírű király kegyéért. Palotája legfőbb díszét világhírű könyvtára képezte, melynek korunkra szállott romjai az európai könyvtárak féltékenyen őrzött kincsei közé tartoznak. A nemzet királya dicsőségében magát érezte megdicsőítve, s odaadó szeretettel ragaszkodott a nagy Hunyadi János nagy fiához, a legnépszerűbb magyar királyhoz, s századok múlva is örömest regélt a letűnt fényes korról, „igazságos" Mátyás dicső tetteiről. Emlékét a hálás nép érez- vagy márványszobornál maradandóbban örökítette meg a máig is gyakran hallható közmondásban : „Meghalt Mátyás király, oda az igazság !tt Mátyás trónjáért fián, Corvinus Jánoson kivűl, az 1463-diki szerződés alapján, Miksa római király, mint Albert király leányági utódai pedig : Ulászló cseh király és öcscse, Albert herczeg versenyeztek. A hatalmas főurak, kik Mátyás erélyes kormá- nyát megunták, nagyobb részint az erélytelen Ulászlót pártolták ; olyan király kellett nekik, kinek, mint Báthori István mondá, üstökét kezökben tarthassák. A fiatal, jámbor természetű Corvinus János, ki atyja gazdag kincstárát, Budát, Visegrádot a koronával s az ország több erős várát tartotta kezében, nem örökölte atyja határozott, szilárd jellemét, nem merte magát elhatározni, hogy a trónt fegyverrel is kivívja, s midőn Bakocs Tamás és Pruisz János által rá engedte magát bíratni, hogy elfogadja az ország 33 egyházi és világi főura által elébe terjesztett egyezséget, mely szerint, ha a rendek választása nem reá esnék, megelégszik családja ősi birtokain kivűl a boszniai királysággal, a tótországi herczegséggel és horvát bánsággal (1490 junius 17), maga készítette elő bukását. Párthívei tanácsára Buda várába zárkózva, ellenmondott ugyan Ulászló megválasztatásának, mely az ő pártja jelenléte nélkül történt; de, midőn az ellene szövetkezett urak Budát ostrom alá készültek fogni, fegyverszünetet kötött. Atyja kincseivel, a koronával s párthívei fegyveres csapataival a Dráván túlra szándékozott vonulni, hogy sereget gyűjtsön ; de Báthori István és Kinizsi Pál az urak dandáraival utána nyomúlván, táborát a Sárvíz mellett megrohanták, szét- verték s őt Tótországba szalasztották (július 4). A rendek e győzedelem után, Miksa és Albert igényeit mellőzve, Budán a Szent György egyházában Ulászlót ellenmondás nélkül kiáltották ki királynak. Corvinus János névaláírása.