Seite - 139 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Band 5/1

139 tesiti ez alakulást. A jobbágy míveli a nemesember földjét, a kinek bíráskodása alá tar- tozik, adót fizet és szolgála- tokat teljesít s viseli az állami adó : a kamara haszna (lucrum camerae) terhét is. A nemes ember joga a fegyverhordo- zás; kötelessége a honvéde- lem. Minden nemes egyen- jogú. De mivel a nagyobb birtok nagyobb fegyveres erőt ad, nagyobb hatalmat is nyújt. Különben minden nemes csupán a szent koronát viselő királytól függ, kire, ha a család fiága kihal, a nemesi birtok visszaszáll. A király egyszersmind a nemes- ség bírája. E józan alakúlás a tár- sadalomnak több szabadsá- got, a királynak nagyobb hatalmat adott, mintNyugot- Európa feszes hűbéri rend- szere. A királyi hatalom aztán az udvari fény és saját érdeke körébe vonja a nagyobb birtokú nemeseket, kiknek, mint „egyházi és világi nagy- jainak tanácsával" kormá- nyozza az államot. A kisebb birtokú nemesség, mely érde- kei védelmére már a XIII. században a megyékben kezd tömörülni, még csak ritkán jut magasabb politikai szerephez az Anjouk alatt. E dinasztia kidőltét követő gyenge kormányok alatt azonban, a hatalmaskodó főurakkal 18* II. Lajos.