Seite - 141 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Band 5/1

141 A ziláltság azonnal feltűnik az államban is, mely Mátyás alatt erejét meghaladó munkát végzett. A fő- és köznemesség fokozott erővel kezd harczot az egyensúlyért. Utóbbi már az államtanácsban is helyet követel. A vagyonilag és lelkileg szegény Jagellók, félelemmel vagy apathiával eltelve, képtelenek e meddő harczot a királyság javára felhasználni. Az állam elszegényedik, hitele megdől ; a kormány működése megbénúl s kaput tár a hatalmasb erő önzésének. Ekkor, még mielőtt a küzdő, immár lankadó erők egyensúlyba jutnának, a régi ellenség: a török, egységes lángeszű vezérlet alatt megdönti a középkori magyar államot. Ugyanez a fejlődés útja a szellemi világban is, hol szintén a vallásos eszme s az egyház uralkodik, de a XV. század közepe óta a világi elem is erőre kap. Az iskolák az egész korszak folyamában a plébániákkal, a káptala- nokkal és szerzetes-rendekkel voltak kapcsolatban. Az egyetemeket is — Nagy Lajos a pécsit, Zsigmond a budait, Vitéz János a pozsonyit — pápai engedélylyel alapítják. E főiskolákon, melyekhez a Mátyás által a budai domonkosok zárdájában elhelyezett egyetem is hozzá járul, tetőzött e századok tudományos mozgalma. Az egyetemi oktatásra fordítottak legtöbb gondot. A szellemi fejlődés a vagyonosodással együtt a társadalom felső rétegeiben kezdődvén, ezek igényeit kellett első sorban kielégíteni. A drága és ritka könyvek helyett a világiak az egyetemeket keresik fel, a hol minden különös előkészület nélkül, csupán a latin nyelvnek ismeretével, hallgathatják az előadásokat. A tanulás azonban ily módon inkább szó-, mint írásbeli, s ezért irodalmi művek alkotására nem ösztönöz s kevéssé képesít. De nem képesíthet azért sem, mert e századok tudománya még Európa- szerte meddő, formákhoz tapadó, a természet közvetlen vizsgálatának teremtő ereje nélkül szűkölködő scholasticismus. Az orvosi tudomány babonákon indul, a vegytan az aranycsinálásnak és a bölcseség kövének titkait keresi (alchymia), a csillagászat a képzelet szüleménye és a jövendőmondás szolgálatába szegődik (astrologià). Az iskolák legfőbb tudománya a szőr- szálhasogató dialektika. Forma, tartalom nélkül. Még legjózanabb a jogtudomány, nálunk kedveltje az egyetemeknek, meg a történetírás. írásban az utóbbit művelték leginkább, igaz, hogy szárazon, krónikás módon. Egy ferenczes barát : Márk, írta állítólag a minia- tűrökkel díszített ú. n. „Bécsi képes krónikáu-t; egy másik papi ember: János, küküllei esperes, saját korának történetét. Mindkettő a XIV. században ír