Seite - 143 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Band 5/1

143 E körből származnak a magyar humanista főpapnak, Csezmiczei János (költői néven Janus Pannonius) pécsi püspöknek, bár a római classicusokat utánzó, de azért igazi költői lélekből fakadó versei, melyek Olaszországban is nagy hírre emelték szerzőjüket. Mátyás halálával vége szakad az olasz tudósok pártolásának is. Lassanként mindnyájan itt hagyják II. Ulászló szegényedő udvarát. S a következő zavaros időszak jelentősebb irodalmi művet nem alkothatott. Csupán az egy Verbőczy „Hármaskönyve44 válik ki, mint a középkori vallás szolgálatában áll. Legfejlettebb a testületileg szervezkedett építészet, melynek a szobrászat és festészet emelik hatását. A század erős hite nálunk is számos egyházi műemléket alkotott, a vallásos áhítatnak legjobban megfelelő csúcsíves stílben. Legremekebb a megújítva máig is fennálló kassai templom az Anjouk korából. Világi nagy uraink, kik váraikban laknak, a XIV. században még kevésbbé érzik szükségét a műépítészet alkotásainak. Királyaink gazdagsága és műízlése azonban már művészi stilű fényes palotákat követel. Ilyen volt az Anjouk pompás visegrádi királyi laka, melyet Mátyás korában is földi paradicsomnak nevez egy kényes ízlésű olasz; valamint Zsigmond királynak a következő században szintén csúcsíves stilben épült budai, s Hunyadi Jánosnak részben máig is ép vajdahunyadi várpalotája, faragványaival, világi tárgyú falfestményeivel és ablakműveivel. A XV. század közepe óta megváltozik az ízlés. Classicus minták, olasz befolyás válnak uralkodókká a művészetben is. Mátyás király a hatvanas évek óta már az új olasz (renaissance) stilben építteti nagyhírű budai palotáját, melynek bejáratát (a mai Sz.-György-téren) Herkules, udvarát Apollo, Diana s egy pompás vízmedencze fölött Pallas-Athenae, odább Hunyadi János és fiai : László és Mátyás érczszobrai ; folyosóit, ajtóit, termeit a világiassá vált és megizmosúlt olasz szobrászat és festészet legremekebb alkotásai : egy Verrocchio, Majano, Filippo Lippi és Leonardo magyar szokásjog rendsze- res összeállítása, egyetlen terméke ennek a köz- és magánjogi harczokba me- rült, perlekedő korszaknak. Verbőczy névaláírása. A művészet, főleg a XIV. században, szintén a