Seite - 146 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Band 5/1

146 vették, s ő, mikor látta, hogy lova fáradt, hogy nincs többé menekülés, keresztül szúrta nejét, hogy legalább gyalázat ne érje, azután visszafordúlt a törökök ellen és heves viadalban megtalálta a halált, a melyet most már keresett. Szolimán félhónapot töltött Budán s szeptember 26-án indúlt haza a Duna balpartján, a felgyújtott Pesten keresztül. Útjában pusztává lón a Duna-Tisza köze le Péterváradig. Október 12-ikén hagyta el a magyar földet, melyen serege — mondják — hat hét alatt 200.000 magyart gyilkolt le. Már a pusztúlás idejében mozogni kezdtek a trónkövetelök. Szapolyai János vajda mellett különösen Verbőczy dolgozott, a nagy jogtudós, a páratlan népszónok, de gyenge politikus, ki magát ez időben „Magyar- ország szolgájátt-nak írta. A királyválasztó gyűlést november 3-ikára hívták össze a vajda és barátjai Székes-Fehérvárra. A kik megjelentek, nem sokan, Szapolyait kiálták ki királylyá, s fejére november 11-én tette a koronát Podmaniczky István nyitrai püspök, a legidősebb kartársai közt, kik a mohácsi csatát túlélték. Már ekkor az özvegy királyné és a nádor, a „sánta" Báthory, Pozsonyba szintén királyválasztó országgyűlést hirdettek. Ide sem sokan gyűltek a zavaros időben, de ott volt az országgyűlés törvényes feje, a nádor, egy Batthyány, Nádasdy Tamás, még fiatal ember, nagyhírű családjának voltaképi megalapítója, és Révay Ferencz, nádori titkár, bár ifjú még, kiváló jogtudós, a szklabinyai és blatniczai Révay-ág őse, és ott voltak, kik Fehérvárott hiányoztak, a kapcsolt részek követei: harmadmagávalErdődy Simon, zágrábi püspök, Bakocs Tamás unokaöcscse. Megjelentek Ferdinándnak, ekkor már cseh királynak követei, hogy a trónt uruk számára követeljék. Ferdinánd régi és új szerződések alapján, melyeket annak idején, bár törvénynyé nem váltak, Magyarország legkiválóbb emberei elfogadtak, tartott igényt a koro- nára; de azért tényleg megnyugodott a választásban. A fő ok, melylyel hívei jelöltségét támogatták, az volt, hogy mint a hatalmas V. Károly császár öcscse, mint cseh király, egyedül ő lesz képes Magyarországot a török ellen meg- védeni. Meg is választották deczember 17-ikén a pozsonyi ferencziek kolosto- rában, miután a fehérvári királyválasztást, „melyet nem törvényes módon, elhamarkodva összehívott országgyűlésen, a kapcsolt részek nélkül, erős pressio mellett hajtottak végrett, semmisnek, érvénytelennek nyilvánították. A pozsonyi választás híre szétfutott az országban, s a kapcsolt részek- ben összehívták a két tartománygyűlést. A horvátok, az igazi horvátok,