Seite - 183 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Band 5/1
Bild der Seite - 183 -
Text der Seite - 183 -
183
közt abban az alkotmányos keretben, melybe a bécsi béke helyezte, de
katholikus formában és a Habsburg-házhoz ragaszkodva, megtartsa, sót, ha
lehet, valami módon Erdélylyel is gyarapítsa. Mint nagy jószágszerző s
a legnagyobb vagyonú magyar család megalapítója, sokban hasonlított
I. Rákóczy Györgyhöz, és talán ez is volt oka, hogy egymásnak nemcsak
politikai, de személyes
ellenségei is voltak. Midőn
Rákóczy 1644 február ele-
jén Magyarországra tört:
karddal álltak szemben
egymással. A harcz vál-
tozó szerencsével és foly-
tonos alkudozások közt
folyt. Végre mikor 1645.
évben a svéd Torstenson
Bécsig nyomúlt s Brünnt
ostromolta, de a porta
rossz szemmel kezdte
nézni, hogy Rákóczy had-
járatot folytat a császár
ellen és III. Ferdinánd is
a szenvedélyes, akadékos-
kodó Esterházy helyett
higgadtabb kezekbe tette
le a békekötés művét: a
megegyezés létre jött a
király és fejedelem közt,
és a békét Linzben 1645
deczember 16-án megkötötték, de azt Esterházy Miklós, ki 1645 szep-
tember 11-én meghalt, már nem érte meg.
Rákóczy a tokaji, tarczali, regéczi nagy uradalmak mellett azt a hét
vármegyét kapta, melyeket már Bethlen Gábor birt, de úgy, hogy Szatmárt
és Szabolcsot még fia is birja, s a szatmári vár Erdélynél maradjon mind-
addig, míg annak fejedelmi székében a Rákóczyak ülnek. A vallás ügyére
nézve pedig a bécsi békét, az 1608-iki törvényeket világosabban, részle-
tesebben kifejték. A protestánsoknak, még a jobbágyoknak is megengedték
Esterházy Miklós.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország I (1), Band 5/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország I (1)
- Band
- 5/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1888
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 16.53 x 22.79 cm
- Seiten
- 304
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch