Seite - 196 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Band 5/1

196 letették a fegyvert, a királyhoz szegődtek, és az elmúlt harezok egyik híres kuruez vezérének, Petneházy Dávidnak és báró Petróczy Istvánnak, Thökőlyi nagybátyjának, a régi bujdosónak rábeszélésére Kassa, a felvidék fővárosa is kaput tárt Lipót hadai előtt (1685 okt. 25). A felvidéken csak egy maradt hű Thökölyihez : felesége, Zrinyi Ilona, munkácsi várában. Péter bánnak és Frangepán Anna Katalinnak, a lefejezett Ferencz nővérének e leánya 1676-ik évi július hó 8-án vesztette el első férjét, I. Rákóczy Fercnczet, ki őt egy leánykával és fiúval, a nem egészen négy hónapos Ferenczczcl hagyta hátra. Hat év múlva, már 39 éves korában (1682 június 16), nejévé lőn a 25 éves Thökölyi Imrének, ki mái- évek óta epedett érte, és mind haláláig szenvedélyesen szerette. Hiába beszélt a hőslelkű nőnek Petneházy : hódoljon meg ! Ö bízott férje csillagában. Már a télen körülzárták Munkácsot a császáriak. Márcziusban (1686) Caprara tábornok megkezdte a rendes ostromot. Ilona kitűzette a veres zászlót a vár fokára. Megeskette az őrséget, hogy mind halálig védi a várat, és április 28-ikáig oly sikeresen állott ellent, hogy Caprara elvonúlt, és az ostromot időnként igen laza körűizárás váltotta fel. „Ha asszonyember vagyok is ! — írta férjének — Munkácson meg mertem várni őket ; vigyék el hírét máshová is!u De ez nem segített Thökölyin, kit a török, belátván végzetes tévedését, csakhamar szabadon bocsátott ; nem segített a török ügyén sem, melyhez a bujdosó vezér ezentúl kénytelen volt sorsát kötni. Esztergom mindjárt a bécsi vereség után (1683 okt. 21) keresztény kézre került. Érsek-Újvárt rohammal vették vissza a császáriak (1685 aug. 19). 1686 június 18-án Buda előtt állott Lipót király serege. Valódi keresztes had volt ez : császáriak, bajorok, szászok, brandenburgiak, sváb és frank kerűletbeli németek. A bajor választófejedelem, az ifjú Emmanuel Miksa, német és olasz tábornokok mellett voltak ott angol, franczia, spanyol, olasz herczegek, főurak, nemesek és 60 kataloniai mesterember, kiket szent lelkesedés hozott el messze földről, vérüket ontani „a kereszténység ügyéért!" Bouillon Gottfriedjük a lotharingi herczeg, Károly volt, Lipót sógora, ki már Bécsnél is vezette a császáriakat, és azóta úgy szólván folyton verte a törököt. A 60.000 főnyi idegen sereghez az ostrom előtt s az ostrom folyamában mintegy 15.000 magyar is csatlakozott, jobbára a négy magyar generalatus rendes gyalog, lovas katonasága, azután megyei fölkelt nemesség és önkénytesek. Sokan, igen sokan kőzűlök még nem rég, mint kuruezok,