Seite - 234 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Band 5/1
Bild der Seite - 234 -
Text der Seite - 234 -
234
annak mutatta magát, minek maga magát nevezte bizalmas levelezésében:
„jó magyar nónek, kinek szíve teljes teli volt hálával a nemzet iránt !tt
Az ország integritása volt mindig az, melyet a magyar nemzet leg-
inkább féltett, melynek helyreállítását mindig sürgette. Idő folytán sok
rész elszakadt a magyar koronától, s idegen kormányzat alá kerültek kivált
oly vidékek, melyeket aránylag nem rég foglaltak vissza a törököktől.
E területeken új viszonyok keletkeztek, melyeket egyszerűen figyelmen
kivűl hagyni nem lehetett. Különösen a XVII. század végén bevándorlott
szerbek, önállóságra törekvő végbeli katona-nép, képezett statust a status-
ban, és csak nehezen tudott a magyar állam keretébe beilleszkedni. Mária
Teréziának hosszú uralkodása e tekintetben a sérelmeket úgy szólván mind
megszűntette. Csak az erdélyi részek visszakapcsolása maradt végrehajtatlan ;
de a királynő elismerte, hogy Erdélyt mint magyar király, a magyar korona
jogán birja. A Maros és alsó Tisza mentében katonai végek voltak még
abból az időből, mikor e folyamokon túl a Bánság Törökországhoz tartozott.
Szerbek laktak itt egyes falvakban, a megyék kebelében, de nem a megyei
hatóságok alatt. Az 1741 : XVIII. törvényezikk értelmében hét év alatt
(1743—1750) megszűnt e végvidék s Csanád Arad, Bács megyék polgári
kormányzata alá került. Szuboticza, Zombor és a péterváradi sánczból, a
bácsmegyei szerbek főhelyeiből, Szabadka, Zombor, Újvidék szab. kir.
városok lettek, és csak Tétel vidéke maradt meg néhány községgel katonai
— csajkás — területnek, mint utolsó maradványa a régi naszádos hadnak,
mely a XV. és XVI. század hadi történetében oly jelentékeny szerepet
játszott. Ugyan e tájt megszűnt a kamarai administratio a Száva-Dráva
közt, és a mai Slavoniában megalakúltak Pozsega, Szeréin, Verőcze vár-
megyék (1745). A horvát megyéket is rendezte a királynő magyar mintára.
Jobb közigazgatás végett 1767-ben a bán közvetetlen kormányzása helyett,
bár a horvátok nem akarták, horvát kir. kormánytanácsot állított fel
Varasdon; de már 1779 július 30-án, mint feleslegest, megszűntette, és
teendőit a magyar kir. helytartótanácsra bízta. Szintúgy megszüntette a
szerbek ügyeit kezelő udvari bizottságot a Deputatio Illyricát, s a Dcclara-
torium Illyricumban (1779) biztosítá egyházi autonómiájukat, de az állami
kormányzatot a magyar kanczellárra ruházta. Hogy útat nyisson a magyar
kereskedelemnek, délnyugaton visszacsatolta a Zrínyiek és Frangepánok
bukása óta Belső-Ausztriához tartozott adriai tengermelléket. Hozzá adta
(1776) Krajnából Fiumét, 1779 óta a magyar szent koronának külön terű-
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország I (1), Band 5/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország I (1)
- Band
- 5/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1888
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 16.53 x 22.79 cm
- Seiten
- 304
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch