Seite - 245 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Band 5/1

245 szállott; maga a királyi Tábla, egész új szervezettel, csak másodfokú, a Pestről Budára áttett Hétszemélyes Tábla pedig harmadfokú bírósággá lett. Az eljárást az osztrák perrendtartás, a bűntető jogot az örökös tartományok bűntető codexe szabályozá, melyből II. József a halálbüntetést, mint inhuma- nust, kitörölte. Mind a közigazgatás, mind a törvénykezés nyelvévé (legalább úgy rendelte József) a holt latin helyett a német lőn. Józsefnek egyik főczélja volt, hogy Magyarországot közvetlenül is bele vonja a monarchia terheinek viselésébe, melyekhez a magyar nemesség eddig csak közvetve ki- és beviteli vámok s az osztrák iparnak mestersé- gesen teremtett monopolium révén, úgy szólván észrevétlenül járult; bele vonja pedig a magyar földet, mint adóalapot, ép ellenkezőleg a magyar nemesi fölfogással, mely mindig azt vitatta, hogy nem a földön, mely az adómentes nemesé, hanem a jobbágy személyén, a ki adózásra köteles, fekszik a közteher. Népszámlálást és földfelmérést rendelt tehát cl ; keresztül is vitte minden tiltakozás daczára, a hol kellett erőszakkal s gyorsan ugyan, de rosszúl is, hogy megtudja, kire és mire lehet majd az adót, és mennyit, annak idején kivetni. Magyarországon ez idétt a közvéleményt a megyegyűlések fejezték ki. Föl is szólaltak minden alkalommal, minden rendeletnél, a mely fölfogásuk szerint törvénybe ütközött, hol gyengébb, hol erősebb hangon. A közigaz- gatás újjászervezésekor azonban a rendes megyegyűlések megszűntek. E hang is elnémúlt, de csak rövid időre, hogy azután annál szenvedélye- sebben szólaljon meg ismét. A háború, melyet II. József mint Oroszország szövetségese (1788 február 9) Törökországgal kezdett, eleinte nem volt szerencsés. Szeptember és október havában a törökök Magyarországba is becsaptak és a Bánság déli részét, különösen Mehádia és Karansebes vidékét fel Verseczig irtózatos módon elpusztították. A következő évben (1789) jobbra fordúlt a hadiszerencse, de a hadseregnek újoncz és pénz kelleti, vagyis a pénztelen Magyarországon élelem, gabona fél piaczi áron. Már 1788-ban összehívták a megyegyűléseket, a hol sok keserű kifakadás mellett sem mutatkozott határozott ellenszegülés a császár kívánsága ellen. Csak a kivitelnél merült fel nehézség, némi passiv ellenállás, melyet József hatalomkarral, törik-szakad módra igyekezett megtörni. Most azonban élesebb lett az ellenzék. Bátorságot merített a külbonyodalmakból. Belgium fellázadt a császár ellen újításai miatt. Francziaországban összeült a nemzet- gyűlés és készült a forradalom. Poroszország pedig fenyegető állást kezdett