Seite - 246 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Band 5/1

24G elfoglalni Törökország mellett Ausztria ellen. Az 1789 októberre összehívott megycgyűlések mind országgyűlést sürgettek és panaszkodtak a törvény- telen rendeletek miatt. Pozsony, Nyitra, Nógrád, Pest, Békés, Csanád, Csongrád, Bihar, Szabolcs, Ung, Borsod, Abauj, Torna, Zemplén, Szepes, Heves és Fehér határozottan megtagadták az országgyűlésen kivűl való segélyt, sőt némelyek közűlök, első helyen Bihar, felhívták nádorispán nem- létében az országbírót, gróf Zichy Károlyt, hogy törvényadta jogánál fogva hívjon össze országgyűlést a Felség beleegyezése nélkül is, és a magyar kanczellária tanácsosai beismerték II. József előtt, hogy a megyéknek törvény és jog szerint igazuk van. Kanczellária és Helytartó-tanács is az országgyű- lésben látta az egyedüli eszközt a kibontakozásra, józsef végtére engedett. Az 1788-iki hadjárat, melyben személyesen részt vett, megtörte egészségét. Lelke is kifáradt már. Erezte, hogy ügy sincs többé jövője és hajlandóbb volt eltérni terveitől, melyeket már maga ki nem vihetett, s melyeket azokra, kiknek javára voltak szánva, de a kik azokról hallani sem akartak, többé rá nem erőszakolhatott. Rendeletet bocsátott tehát ki magyar és német nyelven (1789 deczember 18), melyben országgyűlést igért, ha a háborúnak vége lesz ; de e rendelet nem tette meg a kellő hatást. A megyék- ben pártkülönbség nélkül kitört a keserűség. Országgyűlést, a törvényes állapotnak azonnal való visszaállítását követelték ; a törvényes állapotot sok helytt azonnal, önhatalmúlag vissza is állították, a kinevezett tisztviselőket letették, az összeírásokat megsemmisítették. Ekkor József, már a halál révén, teljesen engedett. Visszavonta minden intézkedését, kivévén azt, a melyet a vallási türelem érdekében, a jobbágyok viszonyaira és a plébániák rendezésére nézve mint egyházi főkegyúr tett. Kimondta, hogy 1790 május l-én minden abba az állapotba tér vissza, melyben Mária Terézia halálakor volt, és megígérte, hogy az 1791-iki év folyamán országgyűlést hív össze, magát megkoronáztatja és királyi hitlevelet ád (1790 január 28). Néhány nappal később a szent koronát is haza küldé, melyet akkor, midőn a magyar közigazgatás átalakításához fogott (1784 ápril 13), magyar tanácsosainak aggódó és ismételt fölszólalásai daczára, a törvény ellenére, az országból ki, Bécsbe vitetett a császári kincstárba, más országainak hasonló clenodiumai közé. A nemzet riadó lelkesedéssel fogadta vissza önállóságának e symbo- 1 urnát, melyet külön hat lovas hintón gr. Keglevich józsef és gr. Nádasdy Mihály s néhány magyar testőr hoztak haza. Bandériumok, harangzúgás, ágyúdörgés, kivilágítás, eget verő „Éljen a magyar szabadság!" kiáltások