Seite - 272 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Band 5/1

272 hagyva maga után. Azonban egy örvendetes új eseményt is jegyezzünk fel ez évről: az első gőzhajó megjelenését a Dunán, melynek „Argott volt a neve. 1835-iki bőjtmáshava 2-ikán I. Ferencz meghalálozván, a már meg- koronázott V. Ferdinánd a következő évre összehívta az országgyűlést, melynek törvényczikke megállapítja, hogy a törvények szövegében a magyar legyen a hiteles. Még ennél is fontosabb ténye volt ez országgyűlésnek a Mária Terézia-féle urbariumnak szabadelvűbb fejlesztése, a jobbágyok szabad költözési rendjének újabb megállapítása s a jobbágytelki állomány újabb meghatározása vidékek szerint, s a jobbágyi kötelezettségek több- rendbeli enyhítése. Ugyanekkor rendezték a községek beligazgatását, meg- állapították a földesúri törvényhatóság hatáskörét, tanakodtak a köznép terheinek könnyítésén, a katonatartás megváltásán, s megadták a jogot a nemnemesnek, hogy saját személyében perelhessen a törvény előtt. Mintegy jóslatszerűen hangzik az ezen évben hozott törvényczikkelye a magyar országgyűlésnek, melyben előre kimondatik, hogy tizenhárom meghatá- rozott irányban az országot átszelő vasútakra, ha azokra vállalkozók akadnak, az ország engedélyt, kedvezéseket és oltalmat fog nyújtani ; meghatároztatik a kisajátítás módja s a vasúti vállalatok fölmentetnek az adózás alól. Még t akkor egész Európában alig volt két országban valami próbavasút. Es ma ez az egész vasúthálózat, mely az 1836 : XXV. törvényczikkben jóslatképen áll, létre van hozva s több mint tízezer kilométer hosszaságban lerakott síneken robog a gőzkocsi. De közvetlenebb eredményű volt az országgyűlés határozata a Buda és Pest között felállítandó lánczhíd építése iránt, melyen mindenki fizetni tartozik; az első adófizetés a nemesi vállakon; kilátással egy meghatározott időre, melyben a lánczhíd a nemzet tulajdonába megy át a részvényesek kezéből, s akkor ismét mindenki ingyen járhat át rajta. S ez a mű — sokkal előbb mint a vasútak — testté lőn. 1842 aug. 24-én tette le alapkövét, mint V. Ferdinánd király helyettese, Károly főherczeg, az asperni diadal- mas vezér, s az oklevélen, melyet ekkor a kőbe foglaltak, a király, Károly főherczeg, a nádorispán és neje, gyermekei, s a primás után — megelőzve az ország zászlósait — mint voltaképi alapítójának, Széchenyi Istvánnak neve is ott állott. Még tovább haladt ez országgyűlés a nemzeti kultura terén is: elha- tározva a Pesten felállítandó nemzeti színházat, s a tébolyodottak számára