Seite - 274 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Band 5/1

274 Váczon berendezendő országos intézetet. Végűi elhatározta, hogy az ország- gyűlés költségeit kizárólag maga a nemesség viselje. Ez egész nevezetes országgyűlést a hazafiság, emberiesség és felvilá- gosodás szelleme vezérelte. Az 1840-iki törvényhozás újabb haladást tett a legelőrehaladottabb, legszabadabb elvű alapokon nyugvó büntető-törvénykönyvi javaslatnak kidolgozása által. Ugyanez nevezetessé lett az által, hogy a magyar nyelvet egyedül hivatalos érvényűvé emelte. Ettől fogva az ország- gyűlésen csak magyar beszédeket tartottak; a latin megszűnt hivatalos jelleggel bírni. Azonkívül több gyakorlati hasznú intézkedés is kezdetét vette ; így a Duna-szabályozás, a mezei rendőrség, a vizek és csatornák rendezése; de a mi az egész hitelvilágra nézve korszakot képezett, az a váltótörvénykönyv megalkotása volt, melyből aztán külön censurát kellett letenni az ügyvé- deknek, s így czímezte aztán magát csaknem a mai időkig „köz- és váltó-ügyvédu-nek az újabb nemzedék. Ezzel összefüggött a „kereskedőkről" hozott törvény, a gyárak és közkereseti társaságokról s részvénytársaságok- ról szólókkal együtt, s végűi a csődtörvény. Mindezek a régi patriarchalis birtokviszonyokat tetemes átalakúlásra készítek elő. Ugyanezen országgyűlésnek egy czikke a zsidóknak is először oszt polgári jogokat és szabadságokat. A Pesten felépült nemzeti szinház építési költségeire (39.800 frt) és az első felszerelésre megszavazott az országgyűlés 50 ezer „és nem több" forintokat, s a megalapítására 400 ezer igaz értékű ezüst forintot, mely „sommá egyedül a nemesek által lészen fizetendő". Az 1843/4-ki országgyűlés biztosítja a protestánsok teljes vallásszabad- ságát, kiterjeszti a nemesi javak birhatási jogát a nem-nemesekre is, s ezeket képesíti minden közhivatalban való alkalmaztatásra; szabályozza a közmunkák teherarányát. Megannyi határozott lépések a korszellem által irányzott rcformalkotásban. Azonban nemcsak a vallási, szellemi és politikai téren sietett haladó léptekkel helyrehozni a multak késedelmét a magyar törvényhozás; a nemzet- gazdászati téren is nevezetes intézkedéseknek veté meg alapját. A vizek- szabályozásáról és csatornázásokról hozott törvények, melyeknek főtárgya a Tisza és mellékfolyói valának, sőt még a futóhomok megkötéséről szóló — jelentéktelennek látszó — törvényezikk is egész nagy területeit az ország-