Seite - 292 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (2), Band 5/2

292 botjával.44 (Ilosvay szerint.) Iszonyú fegyverei még e század elején is láthatók voltak a budai vár bécsi kapujában felfüggesztve : rengeteg buzogánya, vasoldala, paizsa, kopjája, s azok a kőgolyók, a melyeket parittyájával a Duna egyik partjáról a másikra áthajigált, valamint az az új ekevas, melyet a király felszólítására dárdájával keresztül ütött. E történelmi alakok mögé sorakoznak a népmonda hősei, a pokolba járók, mint Tar Lőrincz, Kádár István, Tárcsái Bende, Vitéz Oláh Gerő, Ördög Mátyás ; aztán alább szállva, a népdalok hősei, a szegény legények, kiknek rablókalandjait hősies színnel ruházta fel a nép képzelete. A testi erő és bátorság értéke a magyaroknál nem csupán harezban és hősi lovagjátékban volt megbecsülve, szerepet játszott az sok ideig a polgári életben is. Volt egy intézményük : a hivatalos bajvívás, mely egész Hunyadi Mátyásig divatozott, ki azt 1486-iki XVIII. törvényczikkelyévei, mint a világon hallatlan szokást, eltörülte; annyiban mégis meghagyva, hogy a mely esetben minden más bizonyíték hiányzik, a király egyenesen elrendelheti a bajvívást. Már Szent István korában el volt az fogadva. Az apátságok, káptalanok, mint erkölcsi testületek, a kik személyesen nem harczolhatnak, tartottak maguknak hivatalos bajvívókat, kik peres esetekben a nevükben megvívjanak. Minden szabad ember harczolhatott magáért s peres ügye eldöntését bízhatta fegyverre. Azonban fogadhatott maga helyett mindegyik fél más bajvívót is, kivált ha nő volt a peres fél. A királynak is volt saját bajvívója (mint az angol királyoknál a Campio regis). E bajvívók szolgálatait tisztes- séggel és adományozással szokták jutalmazni. így Kun László 1274-ben Budafalvi Pétert, ki mint pugil, az ő parancsára tizenegyszer bajt vívott és győzött, rokonaival együtt nemessé tette. A bajvívásoknál nem volt szabad magát helyettesíttetni az apagyilkosnak és haramiának. A párbajt csak a király vagy országbíró Ítélhette oda a feleknek, s ha meg volt ítélve, a vívók teljes fegyverzetben tartoztak megjelenni a biró előtt, s a fegyvereiket és lovaikat bemutatni, hogy amazok nincsenek-e megbűvölve, emezekben nincs-e valami erkölcs. Harczolhattak dárdával, két karddal, bottal, tőrrel, nyilakkal és bolgár bunkóval, de mindig lóháton. Főben járó bűnök peres eldöntésekor a biró a viadalt a vádlottra nézve meg is nehezíthette ; ez meztelenül vagy csak egy ingben tartozott harczolni a vádló pánczélos bajnoka ellenében, a hogy azt IV. Béla idejében egy birói végzés elrendelé. E bajvívások a király jelenlétében mentek végbe, több-