Seite - 323 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (2), Band 5/2

323 őshazában sátorozó Ügek fejedelem nejét, s álmában megjósolá születendő fia nagy küldetését, hogy tűzfolyó lesz a szülötte, mely messze országokra fog elhatolni. Ezért lett a született fiú neve Almos. Almos az új hazát, mint Attilától rá hagyott örökséget, indúl el vissza- foglalni egész nemzetestül. A turul mutatja az útat odáig. Mikor a Kárpá- tokhoz érve, a nép késedelmeskedik, a turul légi tábora, a sasok és keselyűk serege rohan a magyarokra s unszolja a sietésre. Almos, megmutatván népének az új hazát, mint Mózes az igéret földének határán, eltűnik a történelemből és hagyományból. Fiát, Árpádot a vezérek, paizsra emelve, fejedelemmé teszik; neki hűséget esküsznek, megvágott karjaikból vért bocsátva a közös áldozatserlegbe. Szert kötnek kölcsönösen a fejedelemmel ; a nemzet felfogadja, hogy fejedelmeit mindig Árpád ivadékaiból fogja választani, de fentartja a jogait vele szemben, hogy az elfoglalandó hazát igazságosan oszsza fel a 108 nemzetség között, hogy a fejedelem előtt szabad tanácskozása legyen a vezérek maradékainak, s ezzel megveti az első alkotmány alapját. A Csaba-ivadék, a nemzetté felnőtt székely nép, találkozóra megy elébe, s Zandirhám fejedelme alatt szövetséget köt Árpád rokon nemzetével. E szövetség öt pontját kőpaizsokra vésik. Árpád győz a csatákban; de, mielőtt karddal vívná ki a hódítást, elébb meghódolásra szólítja fel az ország egy részének fejedelmét, Szvatoplukot ; fehér lovat küld neki ajándékba s kiván tőle viszont földet, füvet és vizet. Ez a régi scytha népeknél az önkényt meghódolás jelképezése. Miután a jelképeket megkapta, egész biztossággal foglalja el az országot, a hogy ezt egy régi énekben leírva olvashatjuk : „Emlékezzünk régiekről, Scythiából kijöttekről". Idáig úgy össze van egymással forrva a hagyományos monda és a történelem, hogy azt vagy egészben el kell fogadni, a hogy a közhit tartja, vagy egészben el kell vetni. Érdekes följegyzéseket találunk Írásban és képben az ősvállás és a keresztény hit szent alakjainak összevegyüléséről Stiltingnél és a bécsi képes krónikában. A krónikairó szerint Gejza, a pogányhitű fejedelem, álmot lát, melyben a boldogságos szűzanya, mint legszebb nő, csodafénytől környezve jelen meg előtte, kisérve három más rìòt'òL Az istenanya magát megismertetve, a fejedelemnek hirűl adja, hogy fia fog születni s az a magyarok királya leend. A bécsi képes krónika e legenda fejlődése nyomán már Vajk születését ábrázolja miniatűr festmény- ben, kit anyja, Sarolta, az ágyban fekve tart kezein, előtte István vértanú, 41*