Seite - 345 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (2), Band 5/2

345 Ugyanc humor nyilatkozatait leljük fel a népszokásokban és népmesék- ben. Ezek közül egy, melyet még nagyon kis gyermekkoromban hallottam elmeséltetni, megragadja a figyelmet naiv fantaziája által, mely minden ízében nemzeti s a mellett valódi társ-alakja a német Eulenspiegelnek, csakhogy minden ötletében ős eredetiséget mutat fel. Ez a Csalóka Péter meséje, ki százféle furfanggal csalja a hiszékeny embereket. Eladja a süvegét drága pénzen borkedvelő legényeknek ; mert annak az a varázsereje, hogy ha az asztalhoz csapják, azzal ki van fizetve a hozatott bor. Mikor a rászedetést észreveszik, s rajta mennek, elébb kidűlni akaró jegenyefa emelésére biztatja őket; majd kicsalja alóluk az egyik lovat; aztán lecsalja a lábukról a fél- csizmát, fázó lábait a holdvilágnál melengetve; akkor megkötözik, zsákba dugják, hogy a vízbe vessék, de még a zsákba kötve is rászedi az oda vetődő mészárost: azzal a kiabálással, hogy „nem leszek Liptóban viczispán!" elhiteti vele, hogy erővel akarják erre a méltóságra elvinni. A mészáros helyet cserél vele; azt dobják a vízbe. Csalóka Péter odább áll a tulkokkal. Üldözői megint utolérik: akkor a tulkokat a víz partjára állítva, rábíztatja őket, hogy ugorjanak a vízbe, mely az ökrök alakját visszatükrözi : ő is onnan hozta ezeket itt. Azok odavesznek. Csalóka Péter sok pénzt kap az ökrökért, mikor azt számlálja, lakodalmas menet jön. Ott elhiteti a nász- néppel, hogy ő ezt a pénzt egy kútból merítette, megmondja, hogy hol az a kút. Arra mind elszalad a násznép, a menyasszony magában marad. Csalóka Péter rábeszéli, hogy legyen az ő felesége: átadja neki a pénzét, s a házához utasítja. Maga pedig felveszi a menyasszony elcserélt ruháit s ott marad a vőlegényt bevárni. A nászéjen azonban, melynek helye a szénás padlás, maga helyett egy nagy kecskebakot lop oda a vőlegény mellé, a melylyel a vőlegény nagyon meg van akadva. Egyre kérdezgeti a padláson háló anyjátul: „Anyámasszony, volt kendnek két szarva, mikor kend meny- asszony volt?" — „Volt apádnak, lesz neked is: alugyál szépen!" Csalóka Péter ez alatt elbújik egy méhkasban. A lakodalmas nép mézes bort akar inni s mézet megy lopni. Épen azt a kast emelik el, a melyben Péter rejtő- zik, Csalóka Péter úgy összeveszíti őket, hogy utoljára eldöngetik egymást : ő pedig haza oson a menyasszonyhoz, s aztán éli világát kedve szerint. A kor haladtával egész adoma-körök válnak elavulttá. Elmúlt a diák- életből az a humor, a melyet a zárdai bennlakás kijátszása, a legatióba járás patriarchalis kedélyessége fejtett ki, nincsenek már karakán fiúk, maguk a collegiumi műszavak is feledékenységbe mentek; oda a debreczeni M. 44