Seite - 361 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (2), Band 5/2
Bild der Seite - 361 -
Text der Seite - 361 -
361
mégis négyen laknak benne" (dió). — „Elől megyen fényeske, hátul
megyen fehérke, fel van a farka kötve" (tű, czérna). — „Piros, de nem
rózsa; kerek, de nem alma; rétes, de nem béles; ettem belőle, jaj, de nem
édes" (veres hagyma). — „Száz madár megindul, egy köztük megsántúl,
mind a száz megáll" (fonal, szövés).
Igen rövidek, egy pár vonással elmésen rajzolók az effélék : „Nádnál
vékonyabb, toronynál magasabb" (eső). — „Folt hátán folt, soha tű benne
nem volt" (káposzta). — „E világot átéri, mégis egy tyúk átlépi" (kerék-
vágás). — «Egy garas ára nem fér a házba" (gyertyavilág). — „Hátán
háza, kebelében kenyere" (csigabiga).
Kötekedő kérdések elmésen távolról véve, a szók többféle jelentésének
vagy hangzatának elcsavarásával: „Mi megyen át a vízen árnyék nélkül?"
(Hang). — „Melyik a legrosszabb vallás?" (Kárvallás). — „Melyik fa nem
ég a tűzön?" (Tréfa). — „Miért néz a varjú a konczba?" (Mert nem
mehet bele). — „Ki látott kenderből tornyot?" (A ki a kenderben állott). —
„Miért hunyja be szemét a kakas, mikor kukorikol?" (Mert könyv nélkül is
tudja). — De ezekben kevesebb eredetiség található és alig valami költőiség.
Rendkívüli elmésség, találékonyság, ügyes szóferdítések és szójátékok-
találhatók azokban a pajkos, nem erkölcstelen, csak testiesen játszi, találós
mondásokban, melyek nemi viszonyokra vonatkoznak. Ezekben a nép
szeszélye, gúnyos ere kimeríthetetlen. Sajátságos, hogy ilyekben mindig a
kérdés hangzása vagy tartalma pajkos, testies; a felelet soha sem. Jele,
hogy a testies dolgokon sokat jár az esze, képzelete; de azt nem akarja
mutatni, sőt azzal csal, hogy azt színli, hogy nem ő, hanem a megkérdett
gondolt olyas valamire.
Kimeríthetetlen kedv, szeszély, ingerkedő ijesztgetés és bohóskodás
van a tréfás mesékben, ehhez még játsziság, évődés a gyermekmesékben,
mindig ahhoz való változatos beszéddel, s nem ritkán ütemes mondókákban,
versekben. A nyelvnek oly egyszerűségét, ősi és gyermeteg tárgyszerűségét,
őserejét, a kedély furcsa játékaihoz oly alkalmas voltát találjuk ezekben,
milyet újabb nyelvekben ritkán. Némely mesén refrainképen keresztül
hangzik egy némely mondóka vagy szólás-forma, érzelmes, hangúlatos
szárnyas ige: „jótét helyett jót várj". Másokban vers-sorok: „Tányér
talpam, lompos farkam, szép lyány mátkám, nyiss ajtót". Vagy: „Fújjad,
fújjad én gyilkosom, én is voltam király lyánya, de most vagyok jávor-
fácska, jávorfából furulyácska" stb. E mellett az egész elbeszélés módja
M. 46
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország I (2), Band 5/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország I (2)
- Band
- 5/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1888
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.95 x 22.93 cm
- Seiten
- 264
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch