Seite - 376 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (2), Band 5/2

376 eredetét. Már a XVI. században ezt követték Tinódi és kortársai, noha mértékileg gyarló verseket irtak, de a mondat szabályait híven megtar- tották. Napjaink jóra való népdalai is megfelelnek e követelményeknek, legfölebb avatatlan költők esvén kifogás alá, vagy olyan szövegek, melyeket utólagosan alkalmaztak bizonyos kedvelt dallamhoz. A magyar choriam- busokból önként következik a magyar népdalok páros ütenyneme. Találunk ugyan kivételkép páratlanokat is, mint idegen vegyüléket, de csakis a párosak közé rhythmikai arányokban beosztva; önálló páratlanokat ellenben soha sem. Mind e sajátságok a nyelvtől veszik eredetöket; s hogy a mértéki, rhythmikai, sőt melodikai képződésre is minő hatású a nyelv, bizonyítják a rokon nyelvek, melyek többé-kevésbbé rokon dallamokat hoznak létre. A véralkat, különféle tájak, politikai élet, vallás és társas viszonyok hatását könnyű ugyan kimutatni, de az újabb dalok keletkezési helyét, miután a népdalok is gőzerővel vitetnek az ország minden zugába, csaknem lehetetlen. Mert, a mit az Alföld zeng, ugyanazt halljuk a Kárpátokon, a székely havasok közt, a Balaton és Fertő vidékein, szóval a szélrózsa minden irányában, legfölebb kisebb-nagyobb módosítással, mi az illető dallamnak most javára, majd kárára válik. Általában a magyar zene és népdalok hangulata meggyökerezett köz- vélemény szerint elégiái búsongás, mély fájdalom, mely természeténél fogva lágy hangnemet választ bővített másod lépcsőkkel. Nemcsak idegen ajkúak- nak tűnt fel zenénk e sajátsága, de egy pár magyar közmondás is örökíti : „Sírva vígad a magyaru, „Szomorú a magyar nóta háromszáz esztendő óta.tt Ezt illetőleg már sokkal régibb idők óta is lehetett ugyan szomorú, de igen csalódnék, a ki mindezeket betű szerinti értelemben venné. Mert a nemzet épen nem szűkölködik derűit hangulatokban. Sőt, ha leverő fájdalma túlságig ragadja, épen oly túlzó, tomboló örömében, minek okát történelmünk bőven megfejti. A fentebbi okból nem lehet ugyan újdon dalaink felett földrajzi szemlét tartani s megjelölni a termékenyebb vidékeket, e vidékek egyházi, társas- életi hatását; de a régibbeket illetőleg részint az anyag minőségéből Ítélve, részint a történelemben lapozgatva, egy s más tekintetben biztosabb véle- ményt mondhatunk. Lássuk elébb az idegen elemek hatását. Állíthatjuk, hogy a magyar nép Pannoniába jöttekor is szintoly dalos volt, mint ma. Történelmi adataink vannak, melyek szerint — egyebeket