Seite - 382 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (2), Band 5/2

382 Általában a népdalok mindenike visszavihetö valamely régi forrásra, honnan eredetét vette; s nem volna érdektelen a rokondallamok családfáját ekkép felállítni. Sok visszaélést fognánk találni a különféle tartalmú szöve- geknek és idegen dallamoknak önkényes összepárosításánál, mely eljárás azonban már Dávid király óta a műköltőknél is szokássá vált, de ritkán üt ki szerencsésen; mert ha a szöveg hangulata megegyezik is a felvett idegen dallammal, de egészen ellenkezhetik a szavalattal. Minden közkedveltségű melodia legalább is egy századig él, sőt a népies balladák vagy nemzeti nagy eseményekre vonatkozók folyton élnek s szám- talan újabbaknak adnak életet. Csak egy pár példát hozok fel. „ Jöszte velem, jöszte, vitéz, a csatára...." E régi dalt s nagy valószínűséggel dallamát is Gyöngyösi irta a XVII. században. A mult században némi dallami módo- sítással „Budát, ó Hunnia, a török elrontja" kezdetű históriás énekkel párosúlt, mely Buda vára jó és rossz napjait adván elő, a török végleges kiűzetésével végzi. E szöveg sem a néptől származik, de a nép között elter- jedt volt, s töredékeit e sorok írója 1872-ben Mező-Kövesden a néptől még hallotta. A folyvást fejlő irodalom ez éneket Gyöngyösivel együtt leszorította ugyan a térről, de dallama a székelyek közt más szöveggel lépett újabb szövetségre s lett belőle egy házasúlandó töprengése, e kez- dettel : „Meg es házasodnám, nem tudom, mit tegyek". Végre lényegesebb dallami s rhythmusi módosúlással lett belőle „Kalapom szememre vágom", mely minőségben Szigligeti „Szökött katoná"-jában színpadra is került. Kádár István fenn említett históriás éneke hasonlóan a jelen század kezdetén még élt; de a hős halálát tárgyazó szöveg egészen más tartalmú verssel cseréltetett fel. Ezek szerint az eredeti szöveg kiment forgalomból, csak a szerte barangoló országos koldúsok közt maradván meg, kik a harminczas évek folytán nagy vásárok alkalmával siralmasan ordítozták a pápolczi csata kezdetére vonatkozó eme sorokat : Felemelé Kádár szemeit az égre, Mondván : Uram Jézus, jöjj el segítségre. A székelyek, ha nem is általánosan, de némely helységben ma is énekelik ódon zamatú egyházi hangnemű balladáikat, melyek az előbbinél sokkal régibb időkből maradtak fenn. A hagyomány szerint II. Rákóczy Ferencz jegyesének Sáros-Patakra érkeztekor egy dal keletkezett, mely napjainkban is a legszebbek közé sorozható, s így hangzik :