Seite - 418 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (2), Band 5/2

418 gát. A szerb kondor-sertések és az ezekkel való kereskedés keltette föl József nádorunk figyelmét; vásárlót küldött Szerbiába, ki azonban Milos herczegtől ajándékba hozott a nádornak tenyészteni való anyagot; ezzel alapította meg a nádor a kisjcnői nyájat, mely a magyar sertéstenyésztésnek szülője, azon ágnak, melynek tenyésző anyaga, — a hizlalandó állatokat nem számítva, — ma 75 millió forint értéket képvisel. Elérkezett 1848. Ezen évnek az ország mezőgazdaságára is korszakot alkotó hatása volt. Megszűnt az úrbér, az ősiség eltörlése kimondatott; a parasztgazda a maga földbirtokának önálló urává lett. 1855 után a telekkönyvi rendelet következtében tagosítottak, a legelőket elkülönítették, részben feltörték, a mi az egész országban meg- változtatta a mezőgazdaság vitelét. A kisbirtokosság átalánosan, de sok nagyobb birtokos is feltörte a neki jutott közlcgelő részt, a mi az ország állattenyésztésére hosszú évekre kiható, először is az állatok számát csök- kentő hatást gyakorolt. Az ötvenes évek, de kivált 1861 magas gabona-árai a gabonater- mesztést illetőleg csábító erővel bírtak; az állattenyésztést épen úgy a telkes gazda, mint a nagyobb birtokos elhanyagolta; „búzau, ez volt a jelszó, ezt törekedett mindenki mentől többet termelni, de az, hogy az ennek termelése által a talajból elvontak visszapótoltassanak, csak a képzett gazdáknál volt szokásban. Kifejlődött tehát egy neme a rabló gazdaságnak, melynek útja egyenesen a szegénység felé vezetett. A vezérférfiak látván, hogy az elméletileg is képzett gazdák ezt a helytelen útat nem követik : a jobb útra térés eszközét a szakértelem ter- jesztésében ismerték föl, és iparkodtak oly tanintézetek létesítésén, hol az, a ki mezőgazdasági pályára óhajt lépni, kellő ismeretekre tehessen szert. Keszthelyen, Debreczenben, Kolozs-Monostoron és Kassán egymás után nyíltak meg a gazdasági intézetek, továbbá több helyen földmíves- és vinczellér-iskolák alapíttattak. A szakirodalmi munkásság is nagyobb len- dületet vőn. Es milyen most a mezőgazdaság képe az országban? Talán meg- szűntek az ország különböző vidékein fennállott gazdasági eltérések ? Nem ; máig is megvannak, sőt ezen túl is meglesznek. A földrajzi és éghajlati helyzet, a talaj minősége s magok a gazdálkodással foglalkozó emberek oly különbözők itt, hogy a magyar mezőgazdaságban a változatosság mindig meg fog maradni.