Seite - 420 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (2), Band 5/2

420 megkezdette üdvös munkásságát. Ezen birtokokon .a határok, sőt az egyes táblák mesgyéi is fákkal ültetvék be s ez ültetvényeknél a gyümölcsfák is mind inkább tért nyernek. Az ország ezen részében már a szöyctkczési szellem is terjed; a kisbirtokosok gépek vásárlására, sőt helylyel-közzel már jobb apaállatok tartására is szövetkezni kezdenek. A lótenyésztés anyaga is tömegesebb már, az igára alkalmas nehezebb lovak tartása terjed; de az általános tenyésztés is ma már inkább az angol félvér lóval foglalkozik. A túlságos gabonatermelés miatt a szarvasmarhatenyésztés, a hetvenes években pedig az ausztráliai gyapjú versenye folytán a juhászat is az egész országban hanyatlott. Csökkent a szarvasmarha száma, de hanyatlott az anyag minősége is, különösen ott, a hol hazai fajtánkat tenyésztették, és hiányzott más, az intensivebb üzletvitelbe illő jelleg azon vidékeken, a hol a hazai fajta tenyésztése már nem bizonyúlt eléggé hasznot hozónak és más irányban a termelő marha meghonosítása lett kívánatossá. A kormány számot vetvén az ország egyes vidékcinek körülményeivel, határozott tenyésztési tervet készített, és először is tenyésztő kerületekre osztotta az országot. A tenyésztő kerületek számára szolgáló törzs-tenyészetek (pepineriák) fölállítását segélyezte, a községeknek a tenyésztő kerületbe való apa-állatokat adott, még pedig oly bőkezűen, hogy az utóbbi évben ily módon 1008 tenyészállat jutott a gazdaközönség használatába, illetőleg birtokába. Ezen eljárás rendkívül gyümölcsöző volt, mit azon körülmény bizonyít legjobban, hogy az ország szarvasmarha-állománya ezen támogatás folytán az utóbbi években 334.396 darabbal szaporodott. A tenyésztő kerületekbe való osztás alkalmával az ország nyugoti része és az éjszak- nyugoti határ mente, valamint ez előtt a jobb közép-hegység számára a piros-tarka nagy homlokú marha jelöltetett ki, s a nyugoti országrészben ez gyorsan terjed; törzsnyájak naponta létesülnek, az istállózás napról-napra tért hódít, s általában a régi magyar gazdaság az intensiv üzletvitelnek enged helyet. A juhászat képe is változott ezen a vidéken. A kis, fürge, mindig éhes, és mégis nehezen hizlalható electorál jellegű merino gyérült; először a tömeges negretti, újabban a franczia jellegű nehéz merino birka foglalt tért a tenyésztésben, és már erősen terjed, különösen a közép birtokosoknál. A nyugoti országrészben helyenként már az angol hús-juhok előtt is meg- nyíltak a hodályok kapui, és úgy a Cottswoldok, valamint a nagyobb testű