Seite - 421 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (2), Band 5/2

421 Down-juhok is alkalmaztatnak haszonra való egyedek előállítását ezélzó keresztezésekre. Ezen tevékenység mutatja, hogy a mezei gazda ezen a vidéken más ösvényre tért; belterjesség képezi ezélját; a termelés által a talajból elvettek visszapótlását tekinti föladatának. Ha valaki vaspályán jön nyugotról hazánkba és a Morván áthalad, a Dunától éjszak-keleti irányban hegylánczolatot lát, mely innen megszakítás nélkül húzódik ismét a Dunáig, s útjában egészen a déli vidékekig köröskörül öleli az országot. Ezen hegység a Kárpátok hegysége; ennek a vidéke éjszakon a második terület, melyet gazdaságilag szintén külön kell szemügyre vennünk. Nem szabad azt állítanunk, hogy általánosan a mezőgazdaság itt az őstermelésnek legfontosabb ága; ennek többen és különösen az erdészek méltán ellent mondhatnának; s az erdészet itt valóban igen fontos, és sajnála- tos, sót mondhatni káros, hogy a birtokosság épen a határszéli megyékben nem az erdészetet tartja fontosabbnak és első helyen nem azt karolja föl egész erélylyel. A Közép-Kárpátok gazdagabb völgyeiben a gabonatermesztés még fölényben van és a gazdák erre ott még nagyobb gondot fordítanak; az árpa és a lóhere még nem vívta ki magának azt a szerepet, a melyet ki kell vívnia, s e mellett az istállók sem oly anyaggal vannak népesítve, mely ott legtöbb haszonnal lenne tenyészthető. Ilyen általában az állapot az ország hegyes vidékén; ettől azonban lényeges eltéréseket is találunk, a melyek nagy vidékekre terjeszkednek ki. Pozsonyban, Nyitra és Bars megyék felső részén, a regényes Vágvölgyben a haladásnak fentebb említett kívánalmai mind megvannak; az egyensúly elvét a gazda szem előtt tartja; már inkább termeszt takarmányt és törekszik, hogy intensiv eljárással kis területen mentől többet arasson. A kisbirtokos háza, kertje rendezett; csűrje mutatja, hogy szorgalma nem volt meddő; csak istállójában nem olyanok még az állatok — a ló kivételével, — hogy a termelt takarmányt kellően pénzzé tennék. A havasi természetű hegyes vidékkel már nem így vagyunk. Túrócz, Zólyom, Liptó megyékben azelőtt, mikor még vaspálya nem volt, meg kellett termeszteni a kenyérnek való gabonát, mert az oda szállítás nehéz és drága volt; ezért a gazda egész erejével azon iparkodott, hogy annyi gabonaneműje legyen, a mennyi háza szükségletét fedezi; annyi burgonyája,