Seite - 422 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (2), Band 5/2

422 a mennyi háza népének táplálására megkívántatik, és, ha annyi nem volt, akkor koplalt. így a hegyek lábán levő kevés szántóföldet kenyérnövényekkel, burgonyával vetette be, míg a kissé lankásabb helyeken a tehenének vagy lovának kaszált annyit, a mennyivel kitelelhetett; de háza népével s házi állatjaival együtt bőséget soha sem ismerve élte le a gazda az életet. A vagyonosabb ember juhot vett és vesz, azt nyaraltatja, feji, és őszszel, ha meghízott, eladja; ha nem eladásra való, levágja. Tavaszszal még mindig találkozhatunk a Királyhágón túl vásárolt fejésre való juhfalkákkal, melyeket nagy kalapú bacsók hajtanak föl onnét éjszakra gyakran a vaspálya mellett lábon (mert így olcsóbb). Ezek tejéből készül a „tátrai" és a liptói túró, meg a sokak által kedvelt zöld kérgű klcnóczi sajt. A völgyben lent faházban lakik a gazda. Az udvar végét a csűr foglalja el, a házak s a csűrök oly közel állanak egymáshoz, hogy tűzvész esetén az egész falu menthetetlenül veszve van. A mezőn részint kalászos vetemények : rozs, árpa, zab, részint burgonya foglalja el a tért ; lóherét, bükkönyt, vagy más takarmány-félét ritkán lehet látni ; itt-ott egy kis darabka lenvetés örvendezteti meg a szemet. A barmon nagyon meglátszik a takarmánytermelés hiánya, de ez a kiélt szántóföldeken még inkább szembeötlő. A hegyi legelőkön vagy havasokon gazdálkodás nincs; ott a legelőket tisztítani, trágyázni, hogy kaszáló legyen és hogy rossz időben legyen mivel pótolni a legelőt, nem szokás ; havasi lak, istálló, melyben a hideg éjszakát tölthessék az állatok, jórészt még hiányzanak; ezért csak rideg jószág és juhok járnak fent a be'rczekben ; a havasi gazdálkodás első kísérletei eddig csak a keleti Kárpátokban találhatók. Az erdő volt ezen vidék gazdagsága; de az erdőt elpusztította a birtokos; az erdő pusztulása pedig ma már a mezőgazdaságra is kihat; egyes járásokban, mint példáúl a csaszaiban Trencsénbcn, ez igenis szembe- tűnő kezd lenni és szerencse volna, ha ezt az egész járást, valamint Zemplén felső részét is, hol a talaj oly szegény, a fenyőnek engednék át és a mező- gazda másutt keresne munkájára háladatosabb területet. Liptó és Sáros felső része közt terűi a Szepesség, mely már más képet mutat. A falvakban a házak kőből épültek, elég tágasak ; a csűrök nagyok és ritkán üresek; kert minden háznál van, s a szepesi gazda, habár küzde- lemmel, de megszerzi családjának a kerti terményeket. A szántóföldek jól míveltek; a gabona-neműek a burgonyával váltakoznak, s ezek közé mindenütt oda ékelődik a lóhere ; tér van adva a bükkönynek és a répának is. A len már fontosabb, mit kiterjedt mívelése eléggé elárúl.