Seite - 429 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (2), Band 5/2

429 vándorló falkák szoktak lenni. A juhászat anyagát főleg a raczkajuhok képezik, czigáják csak azon román vagy csángó juhos gazdák falkáiban találhatók, kik a Mezőségre pusztán legelőt bérelni járnak. A sertéstenyésztés újabban szép haladást tett ezen a vidéken; vannak igen becsült nyájak, példáúl a gróf Teleki-féle Kendi-Lónán, melyek az ország középponti piaczán, Kőbányán, a zsírnak való kondor sertések között már eddig is nevezetes helyet foglaltak el. E futólagosan elmondott mozzanatok mind a szakértelem terjedésének és így a kolozsmonostori gazdasági intézet működésének bizonyítékai; de bizonyítékai annak is, hogy a Királyhágón túl megvannak a haladhatás tényezői, melyek, mihelyt a szétszórt birtokrészek csoportosítva lesznek, vagyis a tagosítás megtörténik, bizonyára nagy sikerrel fognak érvényesülni. S hogy ez csakugyan be is következik, erről biztosítékot nyújt a gazdaközönség jó akarata, a vezérférfiak ernyedetlen munkássága és a derék erdélyi gazdasági egyesület hatása, mely a mezőgazdaság fölvirágoztatásán oly lankadatlanúl fáradozik. Térjünk azonban vissza a Királyhágón innen való részbe nyugotnak. Kolozs volt a Mezőség szélén az a hely, melyet utoljára említettünk. Indúl- junk vissza innen; üljünk fel példáúl Kolozs-Karán a vaspályára, mely Apahidáról Kolozsvár felé fordúl; az utóbbi helyen csak pár perczig időzünk, különben betekintenénk a kolozsvári külvárosi gazdák udvarába, kiknél munkaszeretet és igyekezet honol s kik oly bőven látják el Kolozsvár piaczát kerti terményekkel és tejjel ; de a vonat indúl és visz bennünket Nádason át Bánffy-Hunyadra, hol szintén iparkodó nép lakik, melynek a hely magas fekvése miatt gazdaságában ugyancsak küzdenie kell. Innét lefelé halad a vonat, mindenütt a Körös mellett és ha a fejsze, meg a kecske nyomai az erdőkön nem lennének annyira láthatók, azt kellene mondanunk, hogy kies vidéken halad keresztül. Egyszerre egy szűk nyíláson kiérve, előttünk terűi egy széles völgy ; szemben a Réz hegység látszik és előttünk Rév fekszik, mészéről híres, melyet innen a sík vidékre messzire elhordanak. A talaj itt meglehetős hideg agyag, mely televényben nem gazdag, nem áteresztő, így a mezei gazdaság rajta nem könnyű és a juhászat itt a métely-kór miatt, mond- hatni, lehetetlen. A legelő elég gazdag, a fehér here mindenütt megvan és ezért a szarvasmarha- és sertéstenyésztés sikeresebb levén, inkább e felé