Seite - 437 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (2), Band 5/2

437 a lovakkal az ágyást tapostatja és míg nem kell forgatni, s azután a szalmát kazalba, a töreket, később polyvát garmadába rakni. A nagyobb gazda már nem nyomtat, hanem csépel; 5000-nél több gőzcséplő- és közel ennyi lóerejű- és szintén szép számú kézi cséplő-gép végzi nálunk ezt a munkát, melylyel azért siet a gazda, hogy egy részt terményével mielőbb piaczra jusson, de más részt azért is, hogy a rossz idő beállta előtt a szem magtárban, a szalma kazalban legyen; siet azért is, hogy tengeri töréskor, mely munka igen sok kezet foglalkoztat, a csépléshez napszámosra lehetőleg már szüksége ne legyen. Szántó. Mind e munkák könnyen, kevés gonddal, csekély veszteséggel végez- tetnek tagosított határokban; de roppant nehézségeket okoznak ott, a hol mérföldekre kell a gabonát hordani, a hol a tengeri haza szállítása miatt elkésik a gazda az őszi vetéssel, és ha sárossá lett az út, lerontván igás állatjait, tavaszi alá földjeit többé jól meg nem mívelheti. A tőkével bíró nagybirtokos, de még a kisebb tanyabirtokos üzlet- vitele is már nem ilyen extensiv; mindkettőnél az egyensúly fenntartásán fáradoznak és a termelés által a talajból elvontak utánpótlását már az utóbbi is elodázhatatlan feladatnak tekinti. A kereskedelmi növények közül az egész nagy síkon kettő bir általá- nosabb fontossággal : a kender és a dohány. A házi szükség fedezésére a kis