Seite - 446 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (2), Band 5/2

446 elterjedve, mely az ottani viszonyok közt fejlődvén, azoknak legjobban meg is felel. A kisbirtokos a juhot fejés és gyapjúnyerés czéljából tartja, közös nyájat alakít, és a juhtulajdonosok a nyájba hajtott állatok számához mérten részesülnek fejő napokban, a mikor az összes tej az övék. Ezen tejből készítnek zsendiczét, gomolyát s azután túrót; készítnek juh-vajat, a melyet főzésre használnak. Ritkább eset, hogy a fejős juhot, mint a Horto- bágyon, együttesen fejik s csak a jövedelemben osztozkodnak az állatok birtokosai. Az ilyen nyáj télen, nyáron kint van, hol jól, hol rosszul él s a juhász, ki mesterségének megkezdése után állandóan csak akkor jut födél alá, ha földi pályafutását befejezte, mellettük áll jó és rossz időben, hogy kedveltjeiről még a tilosban is gondoskodjék, s hogy egyúttal a juhos gazdának, kinek állatjait őrzi, számot tudjon adni. A nagyobb birtokos, csakis a fésűsgyapjas mestize-birkát tenyészti s az ezen fajtájú juhokból az Alföld alluvialis földjén kitűnő juhászatok vannak ; az ezekből került gyapjú erőteljes volta, szép fénye és simulékonysága miatt eléggé becsült. Ujabban több helyen nagyobb testalak nyerése szempontjából, hogy külföldi kivitelre nehezebb ürük legyenek tenyészthetők, a nehéz franczia merinókat hasz- nálják kisebb mértékű vérkeverésre. Van az Alföldnek még egy állattenyésztési ágazata, a mely ott leg- alább is olyan fontosságú, mint az eddig elmondottak: a sertés-tenyésztés. A sertés rövid idő alatt fejlődik ; jóízű, könnyen emészthető és a mi szintén fontos, sokáig eltartható húsa van ; Ízletes szalonnát, hazai sertésünk pedig ebben különösen kitűnő zsírt szolgáltat. Boldog emlékű József nádor hoza- tott az országba olyan fajtát, a mely viszonyainknak és szükségleteinknek teljesen megfelel. Jár ugart, tarlót; szorgalmasan megkeres mindent, a mi megehető; telel erdőn, addig míg a fagy be nem áll; mocsaras területeken jól táplálkozik s hizóra fogatván, kitűnően termel; hizott állapotában külföldi vevők is keresik és szívesen veszik. Olyan nagyobb birtokosok tehát, kiknek ilyen legelőik vannak, s azon kis gazdák, kik távol eső legelőkre hajtják sertéseiket, haszonnal csak a kondor sertést tenyészthetik. Az alföldi gazda kétféle czélból tenyészti sertéseit : vagy háza szükség- letét kivánja vele fedezni, pedig ez meglehetős nagy, mert rendesen minden családtagra, ha felnőtt, egy hízott disznó, ha gyermek, egy hízott malacz számíttatik; vagy pedig eladásra tenyészt és sertéseit egy éves korukban sovány állapotban a nagy alföldi vásárokon — Békés-Gyulán, Nagy-Váradon, Debreczenben stb. — hizlalóknak árúsítja el. Hogy az utóbb említett