Seite - 448 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (2), Band 5/2

448 De a jó idő rendesen nem soká tart; megerednek az őszi esők, rom- lanak az útak, a szántás a mely talajban nehézzé válik és az eső szüntével jő a dér, melyet fagyok követnek. A hideg, kedvezőtlen idő miatt a legelők romlanak, a lábas-jószág egyik falkája a másik után beszorul az istálóba. A gulya-akolban fölállítják az étető rácsokat, a borjúk és növendék marhák fiatalabbjai jászol mellé köttetnek. Az istálózott állatok számára aprítják a takarmányt, a gyök- és gumós növényeket; füllesztenek. Szóval megkez- dődik a teleltetés nem könnyű és sok gondot okozó munkája. Kint ködök ereszkednek a nagy síkságra, szép zúzjegeczek rakódnak le, beborítják az avart, bevonják a fák gallyait; végre leesik a hó s fehér leplével elborítja a rónaságot. Ilyen az Alföld, ilyen a magyar mezőgazdaság változatos képe. Küzd itt a mezőgazda sok mindenféle bajokkal, de meg tud velük birkózni. Láttuk, hogy van ezen országban helyenként nagy haladás, de azt sem titkoltuk el, hogy ennek szomszédjában mily elmaradottság található. A haladott vidékek örömet okoznak a szakértőnek, mert látja, hogy ezek középpontok, melyekről az okszerűség, noha sok előtte az akadály, a többi gazdaságokra is majd átterjed lassanként. Sok akadály van e terjedés útjá- ban, de él a tudat, hogy a terjedő szakértelem és a munkakedv segélyével, s a nagyobbodó szükségletektől is ösztökélve, ezen az úton a magyar- országi mezőgazdák haladni fognak. Bortermelés. Kiválóan kedvező éghajlata Magyarországot a világ nagyobb bor- termelő országainak egyikévé s az e tekintetben első Francziaország után a harmadik helyre teszi. Szőlőterülete 427.000 hold s évi átlagos termelése közel 5 millió hektoliter. Az ország közepén, a déli, sőt éjszakkeleti részeken is majdnem minden jobb fekvésű s a tenger színe fölött a 250 métert meg nem haladó hegyek szőlőtővel vannak beültetve; sőt a nagy alföldön is tetemes szőlőültetvények vannak hol kisebb homokbuczkákon, hol pedig egészen sík területeken. Az előbbiek hegyi szőlők, felséges, tüzes, zamatos boraikkal; az utóbbiak a kerti szőlők, fehér vagy világospiros-színű, könnyű asztali bortermésükkel. A magyar borok királya azonban úgy a magyar bortermelők, mint a külföldi legelőkelőbb borfogyasztók egyhangú Ítélete szerint a tokaji,