Seite - 449 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (2), Band 5/2

449 melynek párját úgy gazdag villó-savtartalma s ennek következtében gyó- gyító hatása, mint édessége, rendkívüli zamata tekintetében sem lehetne másutt feltalálni; bár eléggé ismeretes, hogy a francziákon kivűl egyéb külföldiek is igyekeztek az e bort adó „furmint44 magyar szőlőfajt művelés alá venni, s így a tokajihoz hasonló aszút előállítani; valamint az is köz- tudomású tény, hogy igen sok helyen iparkodnak ezen aszúbort utánozni, de sikertelenül. Mielőtt azonban a főbb magyar bortermő-vidékeket röviden Tokaj. ismertetnők, hadd bocsássunk előre a magyar bortermelés eredetére vonat- kozó néhány nevezetesebb adatot. A magyarországi borászat történetének kezdete a rómaiak korában keresendő. A rómaiak a szőlőmívelést Szerémmegyében, majd a Balaton mellékén, azután pedig a tokaji Hegyalján honosították meg. Annyi tény, hogy Aurelius Victor pannóniai másodhely tartónak Julian császárhoz intézett jelentése szerint az első szőlőt Szerémmegyében az egykori „Möns almus" nevű hegyen Probus Valerius császár ültettette 282. évben Kr. u. Innét terjedt aztán a szőlőmívelés a szomszédos Bara- M. 57